VÁLASZTMÁNY

 

ARATÓ LÁSZLÓ elnök

 

FENYŐ D. GYÖRGY alelnök

TAMÁS FERENC alelnök

BEÖTHY ZSÓFIA

GALLAI ZSÓFIA

FEKETE GABRIELLA

SZÉKELYNÉ NAGY ZSUZSA

SCHILLER MARIANN

FÖLDESÉ HARTMANN IBOLYA

 




 

ARATÓ LÁSZLÓ

Arató László    Budapesten születtem 1955-ben. 1979-ben végeztem az ELTE magyar-angol szakán. Tanítani a kispesti Landler Jenő - ma Deák Ferenc - gimnáziumban tanultam. Ebben az iskolában, a magyar fakultáción kezdtek előttem körvonalazódni A szöveg vonzásában elnevezésű problémacentrikus irodalomtanítási programhoz vezető elképzelések is.
    1987 végétől 1990 szeptemberéig főállásban, majd 1994-ig mellékállásban az Országos Pedagógiai (később: Közoktatási) Intézetben az irodalomtanítás területén folyó újítások, fejlesztések gondozásával foglalkoztam. Eközben mellékállásban - hogy elképzeléseinket más társadalmi közegben is kipróbáljam - egy évet szakmunkásképző intézetben is tanítottam. A nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején Jakab Györggyel egy esettanulmányokra épülő társadalomismeret-program kidolgozásában vettem részt. Ebben az időszakban igyekeztem más országok irodalom- és társadalomismeret-tanítási gyakorlatát is tanulmányozni.
     Miután úgy éreztem, hogy az iskolai munka számomra fejlesztői szempontból is inspirálóbb, mint a kutatóintézeti, 1990-ben ismét főállású tanár lettem. Jelenlegi munkahelyemen, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában vezetőtanárként  módszertani kérdések továbbgondolására s a tankönyvírás folytatására is alkalmam nyílott. Ebben az iskolában szembesültem először azzal a kihívással, amit a kisebb, 10-14 éves gyerekek tanítása jelent. Szerzőtársammal, régi barátommal, Pála Károllyal már a Radnóti megrendelésére írtuk meg problémacentrikus tantervünk és tankönyveink első változatait.
     A Radnótiban végzett munkával párhuzamosan 1990-től a nagyobb iskolai esélyegyenlőséget célzó komprehenzív iskolamodell fejlesztésén és elterjesztésén dolgozó KOMP-csoport tagjaként a modell keretében létrehozott szövegértési-szövegalkotási program koncepciójának kialakítása volt a feladatom.
 1994-től angol nyelvű magyar művelődéstörténeti, illetve filmelemző szemináriumokat vezetek a College International - University Europe szervezeti keretében.
1995 januárjától 1998-ig megbízott előadó voltam az ELTE BTK-n (Probléma-centrikus modul-rendszerű irodalomtanítás, ill. Befogadásesztétika és irodalomtanítás).
    Az 1995/96-os tanévben tanár műsorvezetője voltam az MTV Repeta Irodalom című sorozatának.
1996 decembere óta vagyok elnöke a Magyartanárok Egyesületének.
Jelenleg az ELTE esztétika tanszékének doktoranduszaként tanítási programunk esztétikai-irodalomelméleti hátterének (Hagyomány, hatástörténet, módszer) pontosabb kifejtésén dolgozom.

    Soha nem a versenyekre vagy a felvételire való felkészítést tartottam a magyartanár fő feladatának. Tanárként is, tankönyvszerzőként is úgy gondolom, hogy olvasókat kell nevelnünk, olyan befogadókat, akik képesek a művel való találkozásra, akik ezt a találkozást az ön- és világértelmezés izgalmas kihívásaként tudják megélni.





TAMÁS FERENC

Tamás Ferenc   1980-ban végeztem az ELTE BTK-n. A magyar mellett néprajz szakos vagyok.
Kilencgyermekes családban nőttem fel. Testvéreim között a második vagyok. Édesapám jogász, édesanyám a gyerekeinek szentelte életét.
   Kitűnő tanáraim voltak, akik nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy tanár lettem: az általános iskolában Burdáts Jánosné, dr. Nahlik Györgyné, Zsinkó Margit, a gimnáziumban Eörsiné Hajdú Mariann, Kovács Endre, Bazsó Júlia, a zeneiskolában Mészárosné Takács Marianne, az egyetemen G. Varga Györgyi, Dömötör Tekla, Nemes Nagy Ágnes. Vezetőtanárom Jobbágyné András Katalin volt. Büszkén gondolok tanár-nagyszüleimre is: anyai nagyanyámra, Fejérdyné Sipőtz Klárára (aki még Horváth Jánost és Gombocz Zoltánt hallgathatta az egyetemen) és apai nagyapámra, Tamás Viktorra, aki matematika-fizika szakos létére görögül és latinul olvasott.
    Tanári pályámat még egyetemistaként kezdtem: óraadóként dolgoztam egy budai általános iskolában. A diploma megszerzése után a Fürst Sándor (ma Balassi Bálint) Gimnáziumban tanítottam hét évig (három éven át az esti tagozaton is), majd a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban (1987-1994), utána pedig a Lauder Gimnáziumban dolgoztam (1992-2005). 1992-től három évig óraadó tanárként a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is tanítottam. Jelenleg ismét a Szilágyi tanára vagyok. Első szilágyis korszakomban aktívan részt vettem a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) munkájában. A Magyartanárok Egyesületének alaptója és választmányi tagja vagyok; 1998-tól alelnök.
    Tanári munkám mellett irodalomtörténeti tanulmányokat, esszéket, kritikákat, valamint verseket és novellákat publikálok. Irodalomtörténeti tankönyvem Magyar irodalmi kalauz Szent István Intelmeitől Petőfiig címmel jelent meg 1995-ben a Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában. Jelenleg a második köteten dolgozom. Közreműködője voltam a Liget Műhely Visszaszámlálás című könyvének. Mintha kő volna című verseskötetem 2001-ben jelent meg a Liget kiadásában.
   Feleségem nyelvész, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa. Három gyermekünk van (a két nagyobbik egyetemista, a harmadik gimnazista). Kedvenc időtöltésem a muzsikálás: barátaimmal rendszeresen kvartettezünk, triózunk,  enyém a cselló szólam.
 
 



FENYŐ D. GYÖRGY

Fenyő D. György1958-ban születtem Budapesten. 1977-től 1982-ig az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára jártam, a magyar nyelv és irodalom szak mellett két évig történelem, majd a 3. évfolyamtól kezdve összehasonlító és világirodalom (komparatisztika) szakos voltam. 1981-től tanítok a Budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban. 19 tanévből 14 éven át voltam a magyar munkaközösség vezetője, három osztálynak voltam osztályfőnöke. Irányítója vagyok a gimnázium komplex esztétikai és művelődéstörténeti programjának és egy erdélyi csereprogramnak. 1997 szeptembere óta tanítok a Józsefvárosi Tanodában is. 1997-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek, 1998-tól az ELTE BTK-nak vagyok vezető tanára. 1982-1984 között, két évig a MTA Irodalomtudományi Intézet ösztöndíjasa voltam. Szintén két éven át, 1987 és 1989 között dolgoztam a MTA Pszichológiai Intézetében mint pedagógus ösztöndíjas. Részt vettem egy neveléslélektani, három drámapedagógiai tanfolyamon, egy tranzakció-analízis tréningen, több tudományos konferencián, több külföldi csereprogramban, illetve tanulmányúton. 1990-ben megszereztem a középfokú angol nyelvvizsgát. A Magyartanárok Egyesületének 1996 őszétől elnökségi tagja vagyok.  Szakmai-tudományos munkám főleg két területre terjed ki: egyrészt a magyar irodalom történetére, másrészt az iskolai nevelés és az irodalomtanítás problémáira. Eddig 69 publikációm jelent meg, közte egy tanulmánykötetem és két tankönyvem.
 


 


BEÖTHY ZSÓFIA

beothy


GALLAI ZSÓFIA

Gallai ZsófiaTősgyökeres Wekerle-telepi vagyok, ott jártam középiskolába, a Landler Jenő Gimnáziumba (ma Kispesti Deák Gimnázium), ahol a '70-es években egy makarenkói elvekre épülő iskolakísérlet folyt. A szigorú szabályokon és egyszemélyi irányítású demokrácián alapuló rendszerben kellett megtanulnom „iskolában gondolkodni", s megtalálni a felszabadító erejű lehetőséget: ez az önképzőkör és a diákszínjátszás terepe volt. Választott szakjaimat itteni tanáraimnak köszönhettem: az ELTE Bölcsészkarán magyar-francia szakot végeztem (1981). Egyéb álláslehetőség híján visszamentem tanítani Kispestre, volt középiskolámba. Természetesen diákszínjátszókört vezettem, egy ízben megnyertük a budapesti fesztivált Harold Pinter Csönd című darabjával. Közben hosszú évekig lektori jelentéseket írtam francia nyelvű könyvekről az Európa Könyvkiadónak, s egy művet le is fordítottam. Munkahelyemen dolgozott ekkoriban Arató László és Pála Károly - a későbbi tankönyvszerzők -, s ott kezdte pályáját Földesné Hartmann Ibolya is. Néhány évig komoly szellemi munka, pezsgő élet, eszmecsere jellemezte a magyar munkaközösséget. Aztán szétrajzottunk. Én kislányom születése (1990) után egy évvel már máshol, az akkor induló Közgazdasági Politechnikum nevű alapítványi iskolában folytattam a tanítást, s azóta is ott dolgozom, művészetismeretet és kommunikációt tanítok. Ezek a tárgyak nagyrészt azonosak a magyar irodalom és nyelvtan tantárgyakkal, de bővebbek azoknál, művészettörténeti és csekély részben zenei alapismereteket, a
kommunikációórákon tanulásmódszertant, kommunikációelméletet és gyakorlatot, vitakultúrát stb. is tanítunk. Az Egyesületnek alapító tagja vagyok, s megalakulása óta részt veszek a Választmány munkájában, bár ez néha nehezen egyeztethető össze a Politechnikum valóban demokratikus - tehát időigényes - működési rendjével.
 
 



FEKETE GABRIELLA

Könyvtár-történelem-magyar nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanár vagyok. Szombathelyen és Szegeden végeztem tanulmányaimat. Egy évig könyvtárban dolgoztam, majd 1982-tól 1999-ig a békéscsabai Madách Utcai Általános Iskolában tanítottam. Mellette 5 évig óraadó tanárként a Kézműves Szakiskolában is dolgoztam. Így második osztályosoktól a tizedik évfolyamig szereztem tanítási gyakorlatot. 1995 és 1999 között magyar szakos szaktanácsadóként dolgoztam Békés megyében, 1999 augusztusa óta a Békés Megyei Pedagógiai Intézet munkatársa vagyok (átszervezés után Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ). Óraadóként még tanítok volt iskolámban. Az egyesületnek megalakulása óta tagja vagyok, 1999 őszén kerültem a választmányba.

Elérhetőségem: fgabriel@freemail.hu

Fekete Gabriella

 





SCHILLER MARIANN

Schiller MariannMagyar–angol szakos tanár. Gyerekkorától az ELTE Radnóti Miklós gyakorlóiskolába jár, negyedéves egyetemistaként kezdett itt tanítani, most már mindkét tárgyának vezető tanára. Jórészt nyarai is az iskolával, diákjaival telnek. Önképzőkört vezetett, irodalmi kávéházat szervezett, összejár beszélgetni a végzettek egy-egy csoportjával. Egy interjúban így vallott irodalomtanári ars poeticájáról: „Nemcsak az irodalom érdekel bennünket. Az irodalmon át a magunk megismerése és azok a tapasztalatok foglaloztatnak bennünket, amelyekre másképp lehetetlen volna szert tennünk. (...) a művek, az irodalmi szövegek olvasása olyan kérdésekre irányíthatja, s gyakran irányítja is rá a figyelmünket, amelyek mellett másként elmennénk.  (...) a szépségnek és a boldogságnak köze van egymáshoz."
 

 


 




FÖLDESNÉ HARTMANN IBOLYA


Földesné Hartmann Ibolya


 

SZÉKELYNÉ NAGY ZSUZSA

szekelyne


 

 

A választmány korábbi tagjai:

 

GIRASEK EDINA


BAKOS KOPPÁNYNÉ MARGIT

margit


ZOLTÁN ISTVÁNNÉ ILONA

zoltanne


STRIBIK FERENC

Stribik Ferenc1991-ben végeztem az ELTE BTK-n. A másik szakom általános és alkalmazott nyelvészet.
Az irodalom szeretete mellett kiváló magyartanárom, dr. Bajcsay Pálné hatása is hozzájárult ahhoz,
hogy a tanári pályát válasszam. 1995 óta a budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban tanítok.
Úgy érzem, hogy ebben a jó légköru iskolában eredményes munkát tudok végezni.