KRÓNIKA

 Mit végeztünk eddig?

ˇ Megalakulásunkat (1996) követően - a Minisztérim  felkérésére - vitát szerveztünk az új érettségi követelményrendszerről. A vita jegyzőkönyvét, javaslatainkat továbbítottuk.

1997

 ˇ1997. március 8-án- 170 résztvevővel - egész napos konferenciát rendeztünk Kihívások és válaszutak a magyartanításban címmel. Délelőtt neves előadók (többek között  Szabolcsi Miklós, Szilágyi Ákos, Margócsy István) és kiváló tudós tanárok referátumai segítségével arra kerestük a választ, hogy a szakmánkat érő, a társadalmi értékrend változásaiból és az új médiumok, az új tömegkultúra térnyeréséből adódó kihívások mit jelenthetnek a magyartanítás számára. Délután oktatáspolitikai kérdésekről, például a NAT implementálásáról rendeztünk szekcióüléseket, vitákat. Konferenciánkról a Magyar Nemzet és a Köznevelés részletes beszámolót közölt. A Nemzeti alaptanterv bevezetéséről megfogalmazott állásfoglalásunk az Új Pedagógiai Szemlében, az Iskolakultúrában, némi késéssel pedig a Köznevelésben látott napvilágot.

 ˇ A Magyar Televízió három Repeta-NAT adásban is lehetőséget biztosított álláspontunk és javaslataink kifejtésére. A NAT implementációjával, illetve a pedagógiai programok készítésével kapcsolatos véleményünk helyet kapott a Kossuth Rádió Gondolat-jel című műsorában.  A Köznevelés NAT-lapok című mellékletében két ízben is lehetőségünk nyílott bírálatunk, illetve elképzeléseink megfogalmazására. (A Tandem is részletesen beszámolt az egyesület törekvéseiről.)

 ˇ 1997. november 29-én a budapesti Berzsenyi Gimnáziumban tartottuk második konferenciánkat (Szakmai Napunkat). Az Anyag, rendszer, módszer - alternatívák az irodalomtanításbancímű egész napos rendezvényen délelőtt előadások hangzottak el többek között irodalomelmélet és irodalomtanítás viszonyáról (Bókay Antal), illetve a gyermekközpontú vagy műközpontú irodalomtanítás dilemmájáról (Spira Veronika), délután pódiumbeszélgetés keretében öt irodalomtanítási koncepció, illetve program jellegzetességeivel ismerkedhettek a résztvevők. Végül, Márton László a Hymnusról szóló előadása után, ízelítőt kaphattak abból, hogy a különböző - korábban bemutatott - programok milyen kontextusba ágyazzák Kölcsey versét, hogyan, milyen szempontokat alkalmazva közelítenek hozzá. (Cikk)

1998

 ˇ 1998. február 28-án közgyűlésünk állást foglalt a NAT bevezetésének tapasztalatairól, az érettségi követelményrendszer elfogadott változatáról és a továbbképzési rendszerről, illetve rendeletről. Állásfoglalásunk a Köznevelés április 10-i számában jelent meg.
 

 ˇ Az alkalmazási feltételként felfogott pedagógus szakvizsga intézménye ellen az ombudsmanhoz fordultunk, aki álláspontunkat megvitatta az oktatási miniszterrel. Az Oktatási Törvény 1999-es módosítása e tekintetben a mi elképzelésünknek megfelelően alakult.A Nemzeti Alaptanterv bevezetése, az ehhez kapcsolódó tanterv- és taneszköz-készítési, valamint továbbképzési "láz" a magyartanítás és egyúttal az Egyesület számára rengeteg esélyt és rengeteg veszélyt rejt magában. Mi azt szeretnénk, ha a Nemzeti alaptanterv bevezetése a szakmai tájékozódás elmélyülését, a tanítási programok közötti választás tudatosodását, a magyartanítás megújulását, színvonal-emelkedését hozná magával. A sajtónak rövid múltra visszatekintő egyesületünk iránt mutatkozó érdeklődése, valamint gyorsan növekvő taglétszámunk arra mutat, hogy valóságos hiányra és igényre éreztünk rá. Ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy működésünk első két évében az oktatáspolitika döntéshozóira számottevő befolyást nem tudtunk gyakorolni.

 ˇ 1997/98-as továbbképzésünkhavi egy alkalommal módot nyújtott egy-egy anyanyelv- vagy irodalomtanítási program alaposabb megismerésére. Mivel az egyes programok általában nem voltak ellentétesek egymással, csak különböznek egymástól, e továbbképzés nem csupán a programok közötti választásban nyújtott segítséget, hanem szemléleteket, módszereket, ötleteket is közvetített, illetve terjesztett. Az előadásokon kívül egy-egy videóra vett tanóra elemzésére, egy-egy jellemző fejezet vagy feladatsor kipróbálására, megvitatására is sor került.

 ˇ Az 1998/1999 tanévben a Kossuth Klubbal együttműködve, de a mi szakmai felelősségünk és felügyeletünk mellett elindítottuk akkreditációra benyújtott 120 órás, Újrafelfedezés és közvetítés a magyartanításban elnevezésű – időközben akkreditált –továbbképzési tanfolyamunkat.

 ˇ 1998. júniusának végén mintegy ötven résztvevővel megrendeztükHogyan kezdjünk hozzá? nevű módszertani táborunkat. Ez a néhány Miskolcon töltött nap nagyobb részben négy szemináriumi csoportban folyatatott műhelymunkával telt, amelynek során az olyan iskolai-tanórai "műfajokat" gyakoroltuk, mint a portrévázlat, a korszakbevezetés, a novellaelemzés, a szakirodalom "transzformálása", "dramatizálása". Emellett a drámajátékról és a média és vizuális kultúra műveltségi területről is hallgattunk előadásokat, illetve részt vettünk ezekhez kapcsolódó csoportmunkákban, "mini-tréningekben". Nádasdy Ádám tartott nekünk előadást arról, hogy hogyan lehetne izgalmasabbá tenni a nyelvtantanítást, majd a nyelvész-költővel beszélgetve közösen elemeztük két versét.
 

 ˇ Eleinte a Kossuth Klub előlegzett bizalma, a tagság és az érdeklődők lelkesedése, s nem utolsó sorban előadóink az ügy jelentőségét felismerő anyagi önzetlensége tette lehetővé működésünket. 1998 késő őszén - sikeres pályázatok nyomán - az Egyesület a Soros Alapítványtól, illetve a KOMÁ-tól továbbképzési célokra fordítható pénzügyi támogatásban részesült.

 ˇ A Választmány az Egyesület nevében együttműködési szerződést kötött a Kossuth Klubbal, illetve bekapcsolódott a Pedagógus Szakmai Szervezetek Információs Központjának munkájába.

 ˇ Az Irodalomtörténeti Társasággal hivatalosan is fölvettük a kapcsolatot. A Társaság Tanári Tagozatának kezdeményezésére három szervezet: a Tagozat, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyartanárok Egyesülete között együttműködési megállapodás született.
 ˇ 1998. decemberében kisebb csoportokban folytatott konzultációkkal előkészített fórumot rendeztünk a NAT korrekciójáról és a kerettantervek kérdéséről. A fórum után állásfoglalást jelentettünk meg. Törekvésünk, hogy a Nemzeti alaptanterv modernizációs és reguláló elemeit megőrizzük. Szeretnénk hozzájárulni a "kerettanterv" nem NAT-ellenes és nem a szelekciót erősítő értelmezéséhez. Hozzá kívánunk járulni az állásfoglalásunkban "köztes dokumentumnak" nevezett, a helyi tantervkészítéshez, illetve tanterv-korrekcióhoz segítséget nyújtó szakmai anyag kidolgozásához, illetve az ehhez elvezető konszenzusképző szakmai kommunikációhoz.

1999

 ˇ A kifosztott Móricz? című konferenciát 1999. április 17-én rendeztük. Ezen klasszikus, de a mai diákolvasótól némileg távolabb került prózaírónk munkásságát igyekeztünk új módon megközelíteni, új megvilágításba helyezni olyan tudósok segítségével, mint Balassa Péter, Eisemann György, Margócsy István. és Poszler György. A plenáris előadások után műelemző s a módszertani kérdéseket is felvető, a tankönyvek Móricz-képét, a legújabb szakirodalom iskolai adaptációjának lehetőségeit, az eddig fel nem fedezett vagy nem kellőképpen közismert motivációs és megközelítési utakat feltáró szekcióüléseket, műhelyeket szerveztünk. (Hat szekcióban párhuzamosan hat mű került terítékre.)

 ˇ 1999. június 30. és július 3. között újra megrendeztük nagysikerű nyári módszertani táborunkat, ezúttal Székesfehérváron. Az idei tábor középpontjában is a szemináriumi csoportokban folyatatott műhelymunka állt . Ennek során az olyan iskolai-tanórai "műfajokat" gyakoroltuk, mint a portrévázlat, a korszakbevezetés, a motivikus, illetve problémacentrikus megközelítés, a vers- és a novellaelemzés, a szakirodalom "transzformálása", "dramatizálása". Ismét sor került szövegtani keretben folytatott kreatív-produktív gyakorlatokra. Volt előadás a kommunikációkutatás társadalomelméleti összefüggéseiről (Horányi Özséb). Idén is meghívtunk mai magyar szerzőt, ezúttal Oravecz Imrét, a tavalyi év talán legjelentősebb magyar könyvének, a Halászóembernek a szerzőjét.
 

- 1999. november 13-án A múló század irodalma címmel konferenciát tartottunk. Előadóink voltak: Lator László, Lányi András, Poszler György, Radnóti Sándor és Somlyó György. A konferencia után tartottuk évi tisztújító közgyűlésünket, amelyen az alapszabály módosítására is sor került.
 
 

2000
Egyesületünk 2000. január 24-én megkapta a közhasznú társaság minősítést.

ˇ A kétszáz éves Vörösmarty — konferencia és szakmai nap.  Rendezvényünket április elsején tartottuk, házigazdánk a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium volt. Szörényi László arról beszélt, hogy Vörösmarty antropológiai és teológiai felfogásában a felvilágosodás és a romantika összeegyeztetésére tett kísérletet. Szilágyi Márton a költőt mint az irodalmi élet szereplőjét mutatta be, vázolva a korabeli írók karrier-lehetőségeit. Bécsy Ágnes a jungi mélylélektan módszerét alkalmazva a Szép Ilonkát mint a költő lélektörténetét elemezte. Bíró Béla előadásában  az Előszó időfelfogásáról, történelemszemléletéről beszélt Balassa Péter Az emberek c. költeményt mint prófétai megnyilatkozást elemezte. Géczi János Vörösmarty természetfelfogásáról, Kállay Géza a Lear-fordítás és a kései versek hasonló vonásairól tartott előadást. Délután több szekcióban szemináriumi foglalkozásokon vehettünk részt. A foglalkozásokat Arató László, Bánki István, Honti Mária, Kelecsényi László, Schiller Mariann és Tamás Ferenc vezette. Ezt követően került sor az iskola drámatagozatos diákjainak Csongor és Tünde - előadására, majd beszélgetésre a rendező-tanárral, Keresztúri Józseffel. A gazdag programot a PIM Vörösmarty-kiállítása, valamint könyvvásár tette még színesebbé.

ˇ A megfigyelt nézés — konferencia a filmbefogadás kérdéséről.   Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájával közösen rendeztük meg ezt a konferenciánkat az Örökmozgó moziban május 6-án. Az egyes előadásokat beszélgetés, vita követte. Előadóink voltak Hartai László (a videóidézetekben is gazdag előadás különböző óratípusok lehetőségeit mutatta be), Kamarás István (a nehezen “olvasható” filmek befogadásszociológiai vizsgálatát mutatta be Tarkovszkij Tükör című filmje kapcsán), Király Jenő (a tömegfilm három alaptípusának jellegzetességeit vetette össze; a horrort, a szerelmi románcot, valamint a westernt mint nagy létezéseposzokat vizsgálta), Kovács András Bálint (azzal foglalkozott, hogy mi a szerepe a redundanciának, hogyan válik a film tér-idő viszonya ok-okozati viszonnyá), Lányi András (a divatos elméletekkel szemben amellett érvelt, hogy a népszerű televíziós műfajok tanítása helyett autonóm műalkotások elemzése volna kívánatos), Réz András (a reklámfilmek narrációját, a félbehagyott, illetve a váratlanságot előidéző, többirányú elbeszélőszerkezeteket mutatta be), Vasák Benedek (a filmelmélet változásairól tartott előadást). A konferenciát Horváth Beáta szervezte és vezette.

ˇ Május 22-én a Kossuth Klubban tartottunk fórumot a magyar nyelv és irodalom tantárgy kerettantervéről (vitavezető Fenyő D. György választmányi tag volt). Az ott elhangzottak alapján a választmány állásfoglalást fogalmazott meg, amit elküldött a kerettantervi bizottságnak.

ˇ Irodalomtanítás nálunk és más nemzeteknél — konferencia.    Október 14-én tartottuk konferenciánkat a Közgazdasági Politechnikumban. Előadóink jóvoltából képet kaptunk számos ország oktatási rendszeréről és irodalomoktatásáról (Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Szlovákia, Oroszország, Finnország, Egyesült Államok, Japán). Az előadók rendre utaltak a bemutatott ország és Magyarország oktatási rendszerének, irodalomtanítási elveinek és törekvéseinek különbségeire, majd külön előadás összegezte az elhangzottakat, s elemezte a hazai irodalomoktatás helyzetét. Megismerhettük a nemzetközi érettségit adó programot is a Karinthy Frigyes Gimnázium példáján. Az előadásokat követő beszélgetésben nagy hangsúlyt kapott a képzési idő megnövekedésével előálló új helyzet, az anyanyelvi és irodalmi képzés szerkezetének, tartalmának és célrendszerének a külföldi tapasztalatok fényében történő újragondolása mint halaszthatatlan feladat. Előadóink voltak Horváth Katalin, Győri János (a konferencia spiritus rectora), Jakobsenné Szentmihályi Rózsa, Kutyina Olga, Mészáros Veronika, Pála Károly, Rab Irén, Sándor Csaba, Brigita Simonova, Spira Veronika. A beszélgetést Schiller Mariann vezette.

ˇ Nyári módszertani tábor.   Harmadszor rendeztük meg Hogyan kezdjünk hozzá? elnevezésű nyári táborunkat, ez alkalommal Békéscsabán (2000. június 28. - július 1.). Idén is iskolatípusonként szervezett csoportokban folyt a munka; foglalkoztunk a század eleji líra megújítóival – Adyval, Babitscsal, Kosztolányival, Füst Milánnal és Kertész Imre  Sorstalanság című regényével.  A szemináriumvezetők Arató László, Schiller Mariann, Tamás Ferenc voltak, a szervezés és a lebonyolítás munkáját Fekete Gabriella, Gallai Zsófia és Stribik Ferenc választmányi tagok végezték. Vendégünk volt Kertész Imre író, valamint Géczi János költő, az Iskolakultúra szerkesztője. A komoly műelemzések és nyelvtani gyakorlatok mellett idén is sor került játékra, filmnézésre és -megbeszélésre, városnézésre, kötetlen beszélgetésre, valamint az akkreditációban előírt önálló munkák elkészítésére. Támogatóink jóvoltából a résztvevők többféle folyóirat számait (Liget, Bárka, Beszélő, Iskolakultúra), valamint könyveket kaptak ajándékba.

ˇ November 10-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartottuk Egy másik századforduló - 1900 című művelődéstörténeti konferenciánkat – ezzel búcsúzva a most véget érő évszázadtól. A frissen felújított és rövidesen megnyíló múzeum pompás, márvány- és tükörfalú dísztermében előbb Fenyő D. György, a konferencia levezető elnöke, majd Praznovszky Mihály, az intézmény búcsúzó főigazgatója idézte - egymástól függetlenül - a "század egyetlen zsenijét",  Karinthy Frigyest, aki 100 évvel ezelőtt kisdiákként köszöntötte a most véget érő századot. Praznovszky a múzeum készülő kiállításairól s ezek közül A jövő század regényei/reményei című, a magyar irodalom jövőlátomásait felidézőről szólt részletesebben. Gerő András Századfordulós prizma című előadása a századelő kulturális virágzásának, megújulásának árnyoldalát mutatta be: azokat a szellemi kezdeményezéseket, amelyek a kor értékválságból a kiutat az európai, azaz az antik és a zsidó-keresztény hagyományokat megtagadva, a szociáldarwinizmust és a pogány mítoszokat elegyítő fajelméletben keresték. Kincses Károly fotótörténész képzeletbeli sétára vitte a konferencia résztvevőit, elbeszélte, hogy a századfordulón hogyan is készíttetett magáról képet egy család Mai Manó császári ás királyi fotográfus műtermében. Az előadás fölvillantotta századforduló budapesti polgárának életformáját, valamint a fotográfiának mint kordokumentumnak a jelentőségét. Erős Ferenc előbb Freud 1900-ban megjelent Álomfejtésének tudományos, politikai és bölcseleti jelentőségét, illetve kettős -  tudományos és életrajzi-vallomásos  - olvasatát  körvonalazta, majd a Ferenczi-Freud levelezésről beszélt. Veres András az irodalmi élet színtereiről, a kávéházakról, a szerkesztőségekről és a szalonokról adott áttekintést, s beszélt az újságírói életformáról s annak három kiemelkedő képviselőjéről, Bródy Sándorról, Molnár Ferencről  és  Ady Endréről. Külön figyelmet szentelt a nemzedéki vonatkozás meghatározó szerepének az irodalmi csoportosulások közötti küzdelemben. Szabó Júlia a századforduló magyar festészetének sokféle irányzatát mutatta be, századfordulón az 1896 és 1909 közötti időszakot értve. E korszak kulcsfigurájaként Gulácsy Lajost méltatta, emellett azonban a nagybányaiak és Rippl-Rónai művészetéről is szó esett. A képekkel és diákkal gazdagon  illusztrált előadás felvillantotta a magyar festészet külföldi ihletőit és párhuzamait is, a francia szimbolistáktól az angol preraffaelitákon át egészen Edward Munchig.

 

2001.

ˇ     2001. február 10-én tartottuk Diagnózisok és terápiák – Olvasáskultúra, irodalomértés, irodalomtanítás az új évezred küszöbén című konferenciánkat a Kossuth Klubban. Az első részben az irodalmi művek jelentésének föltárásáról beszélgetett Balassa Péter, Bókay Antal, Cserhalmi Zsuzsa és Kulcsár Szabó Ernő, kitérve a jelentéstulajdonítás hagyományos és újszerű modelljeire, ezek használhatóságára az oktatásban; ezután József Attila Eszmélet című versének jelentésrétegeit mutatták be. A beszélgetést Arató László vezette. A második részben olvasáskutatók – Gereben Ferenc, Nagy Attila és Kocsis Mihály – ismertették a legújabb (sok tekintetben megdöbbentő) felméréseket olvasáskultúránkról, az olvasási szokások változásairól, valamint az irodalom tantárgy helyzetéről. A harmadik részben ismét kerekasztal-beszélgetés következett. A „Mit tanítsunk, hogyan tanítsuk?” kérdésre irodalomtanítási programok képviselői, tankönyvszerzők – Arató László, Boldizsár Ildikó, Cserhalmi Zsuzsa, Domonkos Péter, Fábián Márton – válaszoltak, és vitatkoztak egymással. A beszélgetés moderátora Fenyő D. György volt. A konferencia előadásainak nagy része megjelent az Iskolakultúra 2001/5. számában; elektronikus változata honlapunkról is elérhető.

ˇ     2001. április 11-én, a Költészet napja alkalmából rendeztük meg Petri György költészetéről szóló, Az örökhétfőtől a napsütötte sávig című konferenciánkat a Holmi szerkesztőségével közösen a Fazekas Mihály Gyakorló-iskolában. Arató László megnyitójában arról beszélt, hogy Petrit, az elátkozott, látszólag iskolaidegen költőt elérte a legjelentősebb költők sorsa: bevonul az iskolába. Mert a „botrányos” Petri, minden látszat ellenére, iskolai tanításra termett lírikus. A költő verseiből Jordán Tamás adott elő, majd Radnóti Sándor beszélt Petri művészetének társadalmi és politikai kontextusáról. Bodor Béla a költő nyelvének a Kádár-kor beszédmódját megtagadó, „ellen-beszéd”-jellegéről adott elő, Várady Szabolcs a látszólag hagyományellenes Petri-költészet hagyományba ágyazottságát mutatta be. Szigeti Csaba a ver-sekből kirajzolódó fiktív lírai önéletrajz elméleti kérdéseit, Kisbali László a szubjektum és a szubjektivitás problémakörét vizsgálta, Margócsy István pedig Petri iróniájáról értekezett. A délelőtti előadássorozatot Petri György és Várady Szabolcs egymáshoz írt verses leveleinek bemutatása zárta (Vallai Péter és Várady előadásában). Délután műelemző szemináriumokon elemeztük  Petri költészetét  (a gyakorlatokat Arató László,  Bánki István,  Fenyő D. György, Huba Miklós, Kelemen Péter, Schiller Mariann és Tamás Ferenc vezette), majd Kamondi Zoltán Petri-portéfilmjét néztük meg. A konferencia szüneteiben Szilágyi Lenkének a költőről készült fotóiban gyönyörködhettünk. A konferenciához kapcsolódva a Magyar Televízió Iskola utca című műsorában Petri-blokk készült (Fenyő D. György, Szilágyi Lenke, Tamás Ferenc, Várady Szabolcs), valamint elhangzott a rádióban is egy beszélgetés Petri György költészetéről az Ön hogyan tanítaná című műsorban (Fenyő D. György, Radnóti Sándor, Schiller Mariann). Terveink szerint a konferencia anyagát a nem túl távoli jövőben kötetbe gyűjtve megjelentetjük.

ˇ     2001. május 5-én az Örökmozgó moziban köszöntöttük a 80 éves Jancsó Miklóst. A Téralakítás és marráció Jancsó Miklós alkotásaiban (A megfigyelt nézés 2.) című, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájával közösen szervezett konferencián Kovács András Bálint Jancsó és a modernizmus címmel tartott előadást, Vasák Benedek Jancsó és Godard művészetének hasonló vonásairól beszélt, Vidovszky György a videókép szerepét elemezte Jancsó filmjeiben. A Jancsóról az órán blokk keretében Hartai László  a Jancsó életművét feldolgozó, kitűnő CD-ROM-ot mutatta be, Schubert Gusztáv pedig a Szegénylegényeket elemezte. Az előadások gondolatmenetének követését filmbejátszások segítették. Ezt követően Horváth Beáta beszélgetett az alkotóval pályájáról és a mai képkultúráról, majd Arató László, Jancsó Miklós és Réz András cserélt szenvedélyesen eszmét a film térkezelésének kérdéséről, ill. Jancsó mesélt filmes tapasztalatairól.

ˇ     2001. július 4. és 7. között rendeztük meg negyedik nyári módszertani táborunkat, ezúttal Szombathelyen. Tevékenységünk középpontjában Csokonai költészetének vizsgálata és Esterházy Péter Harmonia Caelestis című könyvének értelmezése állt, de foglalkoztunk a dolgozatjavítás problematikájával és a szövegkohézió kérdésével is, néztünk és elemeztünk színházi előadást (Esterházy: Egy nő) és filmet (Jarmusch: Éjszaka a Földön), olvastunk Kovács András Ferenc- és Fazekas Mihály-verseket, és játszottunk irodalmi vonatkozású, kreatív játékokat. Vendégünk volt Esterházy Péter. A tábor szervezését és lebonyolítását Fekete Gabriella, Fenyő D. György, Hartmann Ibolya, Schiller Mariann és Tamás Ferenc végezte. A táborban készült fotók megtekinthetők honlapunkon.

ˇ         Az Egyesület első könyve a közgyűlésre jelent meg A kifosztott Móricz? címmel a Krónika Nova Kiadónál, Fenyő D. György szerkesztésében. A kötetben a Móricz-konferenciánkon elhangzott előadások olvashatók.

ˇ                     2001. november 17-én szakmai napot tartottunk, témája: Új hangsúlyok az anyanyelvi nevelésben. Felkért előadóink az ELTE BTK és TFK munkatársai voltak.