Közgyűlés, 1999. november 13.

 

BESZÁMOLÓ

A MAGYARTANÁROK EGYESÜLETÉNEK,

VALAMINT AZ EGYESÜLET VÁLASZTMÁNYÁNAK

MUNKÁJÁRÓL

 

1. Visszatekintés
 Legutóbbi, értékelő és tisztújító közgyűlésünket 1998. február 28-án tartottuk. Ezen megvitattunk és elfogadtunk egy állásfoglalást a NAT bevezetésének tapasztalatairól, az érettségi követelményrendszer elfogadott változatáról és a továbbképzési rendszerről, illetve rendeletről. Állásfoglalásunk a Köznevelés 1998. április 10-i számában jelent meg.

2. Az elmúlt időszak szakmai rendezvényei az Egyesület szervezésében

 2.1 "Hogyan kezdjünk hozzá?" elnevezésű nyári továbbképző táboraink
2.1.1 Első nyári továbbképző táborunkat 1998-ban rendeztük Miskolcon, mintegy 45 fő részvételével. Négy, iskolatípusonként szervezett csoportban folyt a munka. A szemináriumvezetők az egyesület tagjai voltak, drámapedagógiai és média-ismereteinket külső előadók segítettek bővíteni. Vendégünk volt Nádasdy Ádám nyelvész, költő.
2.1.2 Második továbbképző táborunkat 1999 nyarán tartottuk Székesfehérvárott, mintegy 60 fő részvételével. Az idén a szemináriumi munka mellett Horányi Özséb kommunikáció-kutatót és Oravecz Imre költőt hallgathattuk, megtekintettük a Deák-gyűjtemény kiállítását, és közös mozizás után parázs vitát folytattunk az Eső előtt című filmről (macedón-angol-francia, rendező Milko Mancsevski, 1994).
   Táborainkat a résztvevők jó hangulatúnak, szakmailag színvonalasnak és igen hasznosnak minősítették.
   Táborunk programját az oktatási miniszter 30 órás továbbképző tanfolyamként akkreditálta.

2.2 "Újrafelfedezés és közvetítés" című 120 órás továbbképző tanfolyamunk
2.2.1 Az 1998-99-es tanévben indítottuk a TIT Kossuth Klubjával közösen ezt a továbbképzési tanfolyamot. 18 hallgatónk irodalmi és nyelvészeti előadásokat hallgatott, módszertani gyakorlatokat folytatott - kiváló kutatók és tanárok vezetésével (többek között Balassa Péter, Bécsy Ágnes, Benkes Zsuzsa, Jobbágyné András Katalin, Margócsy István, Kulcsár-Szabó Zoltán, Poszler György, Ritoók Zsigmond, Tverdota György). Vendégünk volt Lengyel Péter író, aki Ottlikról beszélt.
2.2.2 Tanfolyamunkat az 1999-2000-es tanévben is elindítottuk, 15 hallgatónk van. Idén előadást vállalt többek között Beney Zsuzsa, Dávidházi Péter, Debreczeni Attila, Fabiny Tibor, Horányi Özséb, Horváth Iván, Kállay Géza, Pusztai Ferenc, Wacha Imre.
   Az "Újrafelfedezés és közvetítés" az országos továbbképzési listán szereplő, akkreditált tanfolyam.

2.3  Szakmai fórum
   "NAT-on innen, NAT-on túl" címmel 1998. december 12-én rendeztünk vitát a NAT korrekciójáról és a kerettantervek kérdéséről a Kossuth Klubban, neves tanárok, oktatáskutatók, oktatáspolitikusok (Adamikné Jászó Anna, Honti Mária, Horváth Zsuzsa, Jobbágyné András Katalin, Kelecsényi László, Nagy Mária, Pála Károly, Szalay Lucia) részvételével. A megbeszélést kisebb csoportokban folytatott konzultációkkal és kérdőíves felméréssel készítettük elő. A szakmai fórumon elhangzottak alapján a Választmány állásfoglalást tett közzé.
   Ebben sürgettük a "kerettanterv" fogalmának mihamarabbi és pontos definícióját, az oktatási kormányzat törekvéseinek egyértelmű megfogalmazását. Szorgalmaztuk "a valóban követésre serkentő, választható mintatantervek kidolgoztatását", s hangsúlyoztuk: "nem helyeselnénk viszont az iskolatípusonként kötelező tantervi előírás bevezetését". Nyomatékosan kifejeztük azt az igényünket, hogy a NAT felülvizsgálata során annak modernizációs törekvései - így a képességfejlesztés előtérbe helyezése, a szövegértés és szövegalkotás tudatos fejlesztésének a korábbiaknál erősebb hangsúlya, az irodalmi művek különféle kontextusokban való tanításának lehetősége - ne kerüljenek veszélybe. Ismételten szorgalmaztuk a tanügyi dokumentumok - a NAT, az alapvizsga és az érettségi vizsga - követelményrendszerének összehangolását.
   Állásfoglalásunk több szakmai lapban, így a Köznevelésben, a Magiszterben, a Magyartanításban és az Új Pedagógiai szemlében jelent  meg.
   Itt jegyezzük meg, hogy az oktatási kormányzatnak a NAT korrekciójával és a kerettantervekkel kapcsolatos koncepciója rendkívül későn, csak 1999 szeptemberére nyert határozottabb formát. A Választmány sajnálatosnak tartja, hogy ez a koncepció legtöbb elemében nem vág egybe az állásfoglalásunkban megfogalmazottakkal.

2.4 Irodalmi konferencia, szakmai nap
   A kifosztott Móricz? címmel rendeztünk konferenciát 1999. április 17-én a Berzsenyi Gimnáziumban. Irodalmunk klasszikus, de a mai diákolvasótól némileg távolabb került prózaírónk munkásságát igyekeztünk új módon megközelíteni, új megvilágításba helyezni olyan tudósok segítségével, mint Balassa Péter, Cserhalmi Zsuzsa, Eisemann György, Margócsy István N. Pál József és Poszler György. A plenáris előadások után szekcióüléseket tartottunk olyan kiváló tanárok vezetésével, mint Eörsiné Hajdú Mariann, Jobbágyné András Katalin, Mikó Edit, Schiller Mariann. Hat szekcióban összesen hat mű kapcsán műelemzés-módszertani kérdéseket is vizsgáltunk, foglalkoztunk a tankönyvek Móricz-képével, a legújabb szakirodalom iskolai adaptációjának lehetőségével, az eddig fel nem fedezett vagy nem kellőképpen közismert motivációs és megközelítési módszerekkel. A konferencia szünetében tankönyvbörze is volt.

 2.5 Részvétel a Soros Alapítvány fesztiválján
   1999. június 24-én a Soros Alapítvány a Közoktatásfejlesztési programja zárásaként nagyszabású fesztivált rendezett az ELTE új, lágymányosi épületében, amelyre mindazon szervezeteket, iskolákat meghívta, amelyeket a program keretében támogatott. Egyesületünk poszteren mutatta be eddigi tevékenységét, valamint kerekasztal beszélgetést szervezett a magyartanítás aktuális gondjairól, a NAT és a kerettantervek kérdésköréről (résztvevők: Arató László, Fenyő D. György, Gintli Tibor, Kelecsényi László, Schiller Mariann, Tamás Ferenc, Turcsányi Márta).

3.    Beadvány az állampolgári jogok országgyűlési biztosához
 Előző közgyűlésünk állásfoglalásához kapcsolódóan 1998 tavaszán beadványt küldtünk az alkalmazási feltételként felfogott pedagógus szakvizsga intézménye ellen az ombudsmannak, aki álláspontunkat megvitatta az oktatási miniszterrel. Az Oktatási Törvény 1999-es módosítása e tekintetben a mi elképzelésünkkel egyezően alakult. (Beadványunk kelte 1998. május 6., az ombudsman helyettesének, dr. Polt Péternek a válasza 1999. február 11-i keltezésű.)

4.    Közhasznú társasággá minősítés
A Közgyűlés felhatalmazása alapján a Választmány 1998 végén kezdeményezte az Egyesület közhasznú társasággá minősítését. A bíróság beadványunkat elfogadta, de kiegészítéseket kért. A közhasznú társasággá minősítéshez szükséges az Alapszabály módosítása - ez jelen közgyűlésünk egyik feladata lesz.

5.    A Kerettantervek című minisztériumi munkaanyag véleményezése
   Az oktatási miniszter 1999. szeptember 8-án kelt (és szeptember 15-i postabélyegzővel megküldött) levelében felkérte az Egyesület Választmányát, hogy szeptember 30-ig véleményezze a kerettantervek készítésének szakmai koncepcióját, valamint a kerettantervekre vonatkozó, az iskolákhoz kiküldött kérdőívet. A rendkívül rövid határidő miatt a Választmánynak nem volt módja a tagság véleményének fölmérésére, így saját nevében fogalmazott meg állásfoglalást.
   Ebben nehezményeztük a rendkívül szűkre szabott határidőt, valamint újra kifejtettük a valamikori "tantervi utasítás"-hoz hasonló, egyetlen tananyagszervezési koncepciót kötelezően előíró kerettantervvel kapcsolatos kifogásainkat, továbbá bíráltuk a rosszul, tendenciózusan megfogalmazott kérdőívet. Kifogásoltuk a kapkodást s azt a sajátos munkamódszert, hogy a munkaanyag társadalmi véleményeztetésével egyidejűleg, ugyanazon dokumentum alapján már meg is kezdődött a munka a kerettantervi bizottságokban. Vélelmeztük, hogy ez az eljárás formálissá, súlytalanná teszi az elképzeléssel szemben megfogalmazott kritikát.
   Ugyanakkor örömmel üdvözöltük a tervezet több pontját: azt, hogy a szabályozás kiterjed a 11-12. évfolyamra is, azt, hogy a szakiskolában és a szakközépiskolában emelni szándékozik a tárca a magyarórák számát, azt, hogy az új műveltségterületeknek (drámapedagógia, médiaismeret stb.) a tervezet helyet ad az oktatásban. Kifejeztük aggályunkat azzal kapcsolatban, hogy a tervezet - anélkül, hogy kimondaná - fölszámolja a fakultáció bevált rendszerét. Ismét sürgettük, hogy a tárca a kerettantervi munkálatokkal egyidejűleg tegyen javaslatot az oktatási koncepciójával összhangba hozott vizsgarendszerről (alapvizsga, érettségi). Kértük, hogy a jövőben a tanárok véleményét fölmérni hivatott kérdőíveket kiküldés előtt kontrollálhassuk, valamint azt, hogy a kerettantervi munkálatok pontos ütemezéséről, a társadalmi szervezetekre háruló feladatokról mihamarabb tájékoztatást kapjunk. Állásfoglalásunkra és javaslatainkra hivatalos választ még nem kaptunk.

6.   A Választmány munkaformáiról
   A Választmány - a nyári szünetet leszámítva - havonta legalább egyszer ülésezett, de  a konferenciák, továbbképzések, táborok szervezésének időszakában ennél lényegesebben gyakrabban, esetenként hetente többször is.
   Arató László elnök az elmúlt időszakban számos alkalommal konzultált minisztériumi tisztségviselőkkel.
   A Választmány több tagja részt vett a KOMA által szervezett, a művészeti nevelésről szóló konferencián (1999. február 26-27.).
   A Választmány több tagunkat ajánlotta tankönyvminősítési szakértőnek, ill. referensnek. Akiknek a pályázatát a Minisztérium elfogadta, részt is vettek a Minisztérium irányította munkában.
   Folyamatosan részt veszünk a Pedagógus Szakmai Szervezetek Információs Központjának munkájában.
   Az Egyesület képviselője részt vesz a magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga részletes követelményeit kidolgozó bizottságban.
   Az Egyesület elnöke részt vett a Békés megyei Pedagógiai Intézet tanévnyitó rendezvényén (Békéscsaba, 1999 szeptember), ahol Egyesületünk programjáról és tevékenységéről tartott előadást.
   Az Egyesületet több szervezet kereste meg együttműködési szándékkal:
* a Sulinet magyar nyelv és irodalom szerkesztősége - anyagaik népszerűsítésére, közös konferencia szervezésére;
* a Dombóvári Gyermekközösségek Társulása és a Magyar Úttörők Szövetsége - Fekete István konferencia és irodalmi vetélkedő szakmai segítését kérve;
* a Magyar Pedagógiai Társaság - az Egyesület részvételét kérve a Konferencia 2000 című rendezvényükön.

7.    Az Egyesület az interneten
   Régi tervünk vált valóra 1999. október 17-én: Egyesületünk honlapja fölkerült a világhálóra (www.tar.hu/magyartanarok). A folytonosan frissített honlapnak máris számos látogatója van. Reméljük, Egyesületünk a modern technika révén még ismertebbé válik, tevékenységünk a szélesebb nyilvánosság számára is követhető lesz, tagjaink pedig könnyebben juthatnak információkhoz, s egyszerűbb lesz a visszajelzés is.

8.    Amiben hiányt érzünk
   Az előző közgyűlésen megfogalmazódott az az igény, hogy jöjjenek létre regionális és tematikus (így nyelvi, drámapedagógiai, a műveltségterületek integrációjával foglalkozó stb.) csoportok, valamint a különböző iskolatípusok magyartanításával foglalkozó műhelycsoportok. Ezek szervezése meghaladta a Választmány erejét és lehetőségeit, a tagság részéről pedig nem érkezett konkrét kezdeményezés.
   Nem működik elképzelésünknek megfelelően az Egyesület sajtókapcsolata, nem jelenik meg kellő súllyal tevékenységünk az írott és elektronikus médiában.

Budapesten, 1999. október 30-án

A Magyartanárok Egyesülete Választmánya