Közgyűlés, 2000. november 18.

BESZÁMOLÓ
A MAGYARTANÁROK EGYESÜLETÉNEK,
VALAMINT AZ EGYESÜLET VÁLASZTMÁNYÁNAK
MUNKÁJÁRÓL

( Nyomtatható verzió letőltése RTF-ben )




1. Visszatekintés
 Legutóbbi, értékelő és tisztújító közgyűlésünket 1999. november 13-án tartottuk. A közhasznú társaság minősítés elnyerése érdekében néhány ponton módosítottuk az alapszabályt, valamint állásfoglalást adtunk ki a kerettantervek ügyében. Állásfoglalásunk a Köznevelés 1999. december 10-i számában jelent meg.

2. Az elmúlt időszak szakmai rendezvényei az Egyesület szervezésében
Előző közgyűlésünk óta Egyesületünk négy – illetve a közgyűlés előttit is beszámítva öt – konferenciát és egy szakmai-oktatáspolitikai vitafórumot rendezett, több rendezvényen társrendezőként, illetve támogatóként vett részt, továbbá idén is megrendeztük nyári módszertani táborunkat, valamint a TIT budapesti szervezetével közösen a szokásos 120 órás továbbképzésünket - tehát rendkívül mozgalmas, gazdag évet zárunk.

    2.1    A múló század irodalma — konferencia
Közgyűlésünk napján, 1999. november 13-án délelőtt tartottuk konferenciánkat a Kossuth Klubban a huszadik század búcsúztatása jegyében. Lator László a század költői irányzatairól, divatairól, valamit a Rákosi- és a Kádár-rendszer irodalompolitikája okozta károkról beszélt. Poszler György személyes hangú előadásában politika- és mentalitástörténeti áttekintést adott a század általa megélt szakaszáról, az 1940-es évektől kezdve, s nyomatékkal szólt az európai kultúra alapértékeinek sérülékenységéről, reményeink elbizonytalanodásáról. Somlyó György Gyerek a nagyok közt címmel ifjúkorának élményeiről beszélt, megidézve Kosztolányi, Karinthy, Somlyó Zoltán, Babits, Füst Milán, József Attila, Tersánszky Józsi Jenő, Berda József és mások alakját. Radnóti Sándor az irodalomról való gondolkodás fő tendenciáiról adott elfogultságoktól mentes, kiegyensúlyozott áttekintést. Végül Lányi András az irodalom századvégi-ezredvégi helyzetéről beszélt, a tömegesedés hatásáról, a kultúra elbizonytalanodásáról. Az előadásokat mintegy száz fős hallgatóság kísérte figyelemmel. A konferencia házigazdája Tamás Ferenc volt.

    2.2    A kétszáz éves Vörösmarty — konferencia és szakmai nap
Nagy költőnk születésének bicentenáriuma adott alkalmat arra, hogy műveivel - új megközelítési módokat keresve - foglalkozhassunk. Rendezvényünket április 1-jén tartottuk, házigazdánk a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium volt. Számos kiváló előadót sikerült megnyernünk, így Egyesületünk régebbi barátai, szimpatizánsai közül Balassa Pétert, Bécsy Ágnest, Géczi Jánost, Kállay Gézát, Szilágyi Mártont. Előadónk volt az Irodalomtudományi Intézet igazgatója, Szörényi László, valamint az erdélyi művészetfilozófus Bíró Béla is. Előadóink nagy hangsúlyt fektettek a költő műveiben megformált világképének és változatos eszköztárának bemutatására; hallhattunk szociológiai, pszichológiai, bölcseleti és természettudományos megközelítésű értelmezéseket. A levezető elnök Arató László volt. Délután több szekcióban szemináriumi foglalkozásokon elemeztünk Vörösmarty-műveket. A foglalkozásokat Arató László, Bánki István, Honti Mária, Kelecsényi László, Schiller Mariann és Tamás Ferenc vezette. Ezt követően került sor az iskola drámatagozatos diákjainak Csongor és Tünde - előadására, majd beszélgetésre a rendező-tanárral, Keresztúri Józseffel. A gazdag programot a PIM Vörösmarty-kiállítása, valamint könyvvásár tette még színesebbé. A konferencia anyagát kötetben fogjuk kiadni, a szerkesztés folyamatban van.

  2.3    A megfigyelt nézés — konferencia a filmbefogadás kérdéséről
Egyesületünk a képolvasás, a filmkultúra és médiaismeret tantárgy/témakör oktatási programját régóta fontos kérdésként kezeli. Mind a független tantárgy, mind az integrált ismeretanyag szerepeltetését támogattuk a tantervi viták során. Az elmúlt években  a szakmai programok, tananyagok sokrétűsége, a többfajta megoldás egymás mellé kerülése mutatja, hogy a mozgókép-kultúra, illetve a médiaismeret mint  kialakítandó iskolai műveltségeterület túl van a szakmai viták első fordulóján: formálódik egyfajta kanonizált ismeretanyag, alakulóban van egy módszertani skála. Szakmai továbbképzéseink részévé tettük a képolvasás, a filmelemzés módszereinek kialakítását. Az Örökmozgó moziban május 6-án tartott konferenciánkat az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájával közösen rendeztük meg. Az egyes előadásokat beszélgetés, vita követte. Előadóink voltak: Hartai László (a videoidézetekben gazdag előadás különböző óratípusok lehetőségeit mutatta be), Kamarás István (a nehezen “olvasható” filmek befogadásszociológiai vizsgálatát mutatta be Tarkovszkij Tükör című filmje kapcsán), Király Jenő (a tömegfilm három alaptípusának jellegzetességeit vetette össze; a horrort, a szerelmi románcot, valamint a westernt mint nagy létezéseposzokat vizsgálta), Kovács András Bálint (azzal foglalkozott, hogy mi a szerepe a redundanciának, hogyan válik a film tér-idő viszonya ok-okozati viszonnyá), Lányi András (a divatos elméletekkel szemben amellett érvelt, hogy a népszerű televíziós műfajok tanítása helyett autonóm műalkotások elemzése volna kívánatos), Réz András (a reklámfilmek narrációját, a félbehagyott, illetve a váratlanságot előidéző, többirányú elbeszélőszerkezeteket mutatta be), Vasák Benedek (a filmelmélet változásairól tartott előadást). A konferenciát Horváth Beáta szervezte és vezette.

  2.4    Irodalomtanítás nálunk és más nemzeteknél — konferencia
Október 14-én tartottuk konferenciánkat a Közgazdasági Politechnikumban. Előadóink jóvoltából képet kaptunk számos ország oktatási rendszeréről és irodalomoktatásáról. Hallhattunk Nagy-Britanniáról, Franciaországról, Németországról, Szlovákiáról, Oroszországról, Finnországról, az Egyesült Államokról és Japánról. Az előadók rendre összevetették a bemutatott ország oktatási rendszerét, irodalomtanítási elveit és törekvéseit Magyarországéval, majd külön előadás összegezte az elhangzottakat, s elemezte a hazai irodalomoktatás helyzetét. Megismerhettük a nemzetközi érettségit adó programot is a Karinthy Frigyes Gimnázium példáján. Előadóink voltak Horváth Katalin, Győri János (a konferencia spiritus rectora), Jakobsenné Szentmihályi Rózsa, Kutyina Olga, Mészáros Veronika, Pála Károly, Rab Irén, Sándor Csaba, Brigita Simonova, Spira Veronika. Az előadásokat követő beszélgetést Schiller Mariann vezette. A konferenciáról a Köznevelés november 10-i száma közölt részletes tudósítást.

  2.5    Egy másik századforduló - 1900 — konferencia
Hasonlóan a tavalyi évhez, közgyűlésünk előtti konferenciánkat az idén is a búcsúzó XX. századnak szenteltük. E konferenciánkról többet nem írunk, hiszen beszámolónk megfogalmazásakor ez még el?ttünk áll.

  2.6    Fórum a kerettantervrőlí
Május 22-én a Kossuth Klubban tartottunk fórumot a magyar nyelv és irodalom tantárgy kerettantervéről (vitavezető Fenyő D. György választmányi tag volt). Az ott elhangzottak alapján a választmány állásfoglalást fogalmazott meg, amit elküldött a kerettantervi bizottságnak. Az állásfoglalást honlapunkon hoztuk nyilvánosságra, valamint szemelvényeket közöltünk bel?le hírlevelünkben.

  2.7    Nyári módszertani tábor
Harmadik alkalommal rendeztük meg "Hogyan kezdjünk hozzá?" elnevezés? nyári táborunkat, ez alkalommal Békéscsabán (2000. június 28. - július 1.). Idén is iskolatípusonként szervezett csoportokban folyt a munka; foglalkoztunk a század eleji líra megújítóinak, Adynak, Babitsnak, Kosztolányinak és Füst Milánnak egymásétól karakterisztikusan eltérő, mégis közös vonásokat is fölmutató művészetével, elemeztünk kortárs költői műveket, valamint Kertész Imre Sorstalanság cím? regényét. A szemináriumvezetők a választmány tagjai voltak (Arató László, Schiller Mariann, Tamás Ferenc), a szervezés és a lebonyolítás munkáját Fekete Gabriella, Gallai Zsófia és Stribik Ferenc választmányi tagok végezték. Vendégünk volt Kertész Imre író, valamint Géczi János költő, az Iskolakultúra szerkesztője. A komoly műelemzések és nyelvtani gyakorlatok mellett idén is sor került játékra, filmnézésre és –megbeszélésre (E: Kusturica: Cigányok ideje), városnézésre, kötetlen beszélgetésre, valamint az akkreditációban előírt önálló munkák elkészítésére. (A táborról honlapunkon fényképes összeállítás látható, valamint olvasható néhány érettségi dolgozat – paródia.)

  2.8    Részvétel a Fekete István Napok lebonyolításában
A Dombóvári Gyermekközösségek Társulása, a Fekete István Kulturális Egyesület és Dombóvár Város Önkormányzata Dombóváron és Göllén rendezte meg 2000. április 7-8-án a Magyar Millenniumi Kormánybiztos Hivatala és a Magyar Úttörők Szövetsége támogatásával Fekete István író születésének 100. évfordulója alkalmából a Fekete István Napokat. A Tüskevár mint nevelési színtér cím? konferencián, a "Hálás vagyok érte, hogy hagytak gyereknek lenni" módszertani pályázat eredményhirdetésén, a győztes pályázatok bemutatásán és az ünnepi megemlékezésen a Magyartanárok Egyesületét Fekete Gabriella választmányi tag képviselte.

  2.9    Részvétel az Esély 2000 című konferencia létrehozásában
Sok más szervezet mellett Egyesületünk is részt vett az Esély 2000 című oktatáspolitikai konferencia szervezésében. Az előkészítő munkálatokban a választmányt Földesné Hartmann Ibolya képviselte.

    2.10   Újrafelfedezés és közvetítés című akkreditált továbbképző tanfolyamunk
        2.10.1 Az 1999-2000. tanévben másodszor indítottuk a TIT Kossuth Klubjával közösen ezt a továbbképzési tanfolyamot. Kitűnő irodalomtörténészek és nyelvészek tartottak előadást, illetve vezettek módszertani gyakorlatot a tanfolyam hallgatói számára: Angyalosi Gergely, Barta Csilla, Beney Zsuzsa, Benkes Zsuzsa, Dávidházi Péter, Debreczeni Attila, Eisemann György, Fabiny Tibor, Géher István, Horányi Özséb, Horváth Iván, Kállay Géza, Margócsy István, Nádasdy Ádám, Pusztai Ferenc, Szilágyi Márton, Veres András, Wacha Imre. Az előző évi tanfolyamhoz képest újdonság volt az interdiszciplinaritás: Tóth Tibor az állati és az emberi kommunikáció hasonlóságairól és különbözőségeiről, Géczi János a kert kultúrtörténetéről tartott rendkívül érdekes előadást. A módszertani gyakorlatok vezetésében Arató László, Fenyő D. György, Schiller Mariann és Tamás Ferenc vállalt szerepet. A továbbképzés házigazdája Tamás Ferenc és Zoltán Istvánné volt.
        2.10.2 Tanfolyamunkat az 2000-2001-es tanévben is elindítottuk. Az első félévben előadást vállalt többek között Ács Pál, Benkes Zsuzsa, Bíró Ferenc, Fabiny Tibor, Géher István, Margócsy István, Pála Károly, Pusztai Ferenc, Szegedy-Maszák Mihály. A tanfolyam házigazdája Bakos Koppányné és Schiller Mariann.
   Igen sajnálatos, hogy a tanári továbbképzések iránti érdeklődés jelentősen csökkent, és ez a tendencia a mi tanfolyamunkat sem kíméli. Szeretnénk a jövőben még nagyobb publicitást biztosítani tanfolyamunknak, s kérjük tagtársainkat, segítsék ebben a választmányt. Nagy kár lenne, ha a kellő létszám hiányában nem tudnánk folytatni továbbképzésünket. Ezúton is felhívjuk a figyelmet arra, hogy - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - szívesen látunk alkalmi résztvevőket, vendégeket is.

3.    További tevékenységeink, kapcsolataink
    3.1 Az Egyesület képviselői (Fenyő D. György és Tamás Ferenc) az Oktatási Minisztérium felkérésére részt vettek az iskolai emléknapok bizottság munkájában.
    3.2 Egyesületünk elnöke az Oktatási Minisztérium felkérésére – de nem szervezetünk képviseletében – részt vett a magyar kerettanterv elkészítésének munkálataiban.
    3.3 Az Egyesület tevékenységének nyilvánossá tételét szolgálja Hírharang című hírlevelünk, amelynek első száma 2000 februárjában, a második októberben jelent meg (szerkeszti Tamás Ferenc). A továbbiakban is évente két számot kívánunk kibocsátani, ill. postázni tagjainknak.
    3.4 Szintén a publicitást szolgálja az egy éve létező, egyre bővülő, gazdagodó honlapunk, amelynek egyre több a látogatója.
    3.5  A Mentor című oktatási magazin tankönyvkritikai melléklete, a Támpont (melynek szerkesztőbizottságában Földesné Hartmann Ibolya alelnök képviseli szervezetünket) februárban bemutatta a Magyartanárok Egyesületét.
    3.6 Idén az Egyesület hangja – túl a Köznevelés és az Élet és Irodalom apróbb közleményein – kétszer is eljutott a szélesebb, nem pusztán szakmai nyilvánossághoz: a Népszabadság két ízben is megszólaltatta elnökünket. Első alkalommal az irodalomtanítás helyzetéről, második alkalommal a magyar érettségiről. Alighanem az utóbbi – a lap első oldalán közölt – vélemény hatására idén tíz éve először nem volt olyan írásbeli tétel, amelyhez nem állt szöveg a diákok rendelkezésére.
    3.7 Az Új Pedagógiai Szemle júliusi-augusztusi számában a Választmány két tagja (Arató László és Fenyő D. György) fejtette ki véleményét az olvasás és az irodalomtanítás esélyeiről az ezredfordulón.
    3.8 Egyesületünket együttműködési ajánlattal kereste meg a Liget Műhely Alapítvány. Ennek jegyében kedvezményes előfizetési lehetőséget kínált fel tagjainknak a Liget című folyóiratra, valamint felajánlotta, hogy az Egyesület konferenciáira, továbbképzéseire készült tanulmányokat a folyóiratban megjelenteti. Az együttműködéshez, illetve az együttműködés további formáinak kialakításához a választmány a közgyűlés jóváhagyását kéri.
    3.9 Egyesületünk segítséget nyújtott az érdi Vörösmarty Gimnáziumnak "Az élő szobor" című Vörösmarty-konferencia megszervezésében.

4.   Közhasznú társasággá minősítés
Egyesületünk 2000. január 24-én megkapta a közhasznú társaság minősítést.

5.    Regionális szervezet létrehozása
 Régi tervünk érkezett el a megvalósítás küszöbére: kezdeményezés történt az első regionális tagszervezet létrehozására Békés megyében. Ennek érdekében, a pénzügyi alap megteremtéséért, a Soros Alapítványhoz adtunk be pályázatot, melynek elbírálása folyamatban van.

6.    Terveink a jövő évre
Megkezdtük jövő évi programjaink szervezését, valamint a szükséges anyagiak előteremtését pályázatok útján. Az Olvasás éve programhoz kapcsolódva Olvasáskutatás és irodalomtanítás címmel konferenciát tervezünk az olvasásszociológia, a befogadásszociológia és az irodalomtanítás kapcsolódási lehetőségeiről. Tervezett időpont 2001. február 10. A közelmúltban elhunyt jelentős költőnk, Petri György emlékére és tiszteletére mővészetével foglalkozó konferenciát és verselemző szemináriumot tervezünk 2001. április 11-ére. A megfigyelt nézés című konferenciánkkal indított sorozatunk folytatásaként Jancsó Miklós filmjeit kívánjuk elemezni. Tervezett időpont: 2001. május 5. A jövőévben is megrendezzük nyári módszertani táborunkat.  Az Országos Közoktatási Intézet felkért bennünket, hogy vegyünk részt egy tantárgyunk helyzetét feltérképező országos vizsgálat előkészítésében és értékelésében.

Budapesten, 2000. november 14-én

A Magyartanárok Egyesülete Választmánya