ARCHÍVUM


 

ÁLLÁSFOGLALÁSOK
A KÉTSZINTŰ ÉRETTSÉGIRŐL
BESZÁMOLÓ - 1999.
BESZÁMOLÓ - 2000.

KRÓNIKA – 1996-2001.

HÍRHARANG
CIKKEK AZ EGYESÜLETRŐL

CIKKEK A MAGYARTANÍTÁSRÓL

PÁLYÁZATOK

IN MEMORIAM

TOVÁBBKÉPZÉSEINK

KONFERENCIÁINK

NYÁRI SZAKMAI TÁBORAINK

ALAPíTÓ OKIRAT
ALAPSZABÁLY
TAGJAINK

Archívum

 

 

A MAGYARTANÁROK EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA
 

I. Általános rendelkezések

1. A társadalmi szervezet neve: Magyartanárok Egyesülete, rövidített neve: ME

2. Emblémája: ME

3. Székhelye: 1088 Budapest, Múzeum utca 7.

4. Jogállása: jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezet.

5. A szervezet képviselője: az Egyesület elnöke.

6. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít.

II. A szervezet célja és feladatai

Az ME iskolatípustól függetlenül minden magyartanár és a magyartanítás szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti szerve.
 A magyartanítás érdekeit szem előtt tartva jó együttműködésre és szakmai kapcsolatra törekszik más, a magyartanárokat tömörítő, az anyanyelvi műveltség ápolásában, illetve a közoktatás egyéb területein érintett szervezetekkel.
Az Egyesület előadásokat, vitákat szervez, szakmai műhelyeket működtet, szakvéleményt ad, rendszeres szakmai konferenciákat szervez, szolgáltatásokat nyújt tagjainak és az érdeklődőknek, szükség esetén fellép a szakma érdekében.
Az Egyesület célja a magyar nyelv és irodalom tanításában részt vevő tanárok szakmai információcseréjének szervezettebbé tétele, a magyartanítást érintő oktatáspolitikai-oktatásirányítási dokumentumokkal kapcsolatos vélemények gyűjtése és képviselete. Kiemelt célja az oktatás, a magyartanítás színvonalának emelése tanári öntevékenység révén.
 Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból természetesen nem csupán a tagság, hanem minden a magyartanítás kérdéseiben érdekelt természetes és jogi személy részesülhet
 

III. Szervezeti felépítés

1. Tagsági viszony

Az Egyesületnek rendes és pártoló tagjai vannak.
Az Egyesület rendes tagja lehet állampolgárságra való tekintet nélkül mindenki, aki  az Egyesület Alapszabályában foglaltakat elfogadja, a magyartanítással közvetlen vagy közvetett szakmai kapcsolatban áll (pl. általános vagy középiskolai magyartanár, magyar szakos egyetemi vagy főiskolai hallgató vagy oktató, könyvtáros, pedagógiai újságíró, irodalomkutató, olvasáskutató).
A szervezet pártoló tagja lehet bárki - természetes vagy jogi személy -, aki anyagi eszközeivel vagy szellemi javaival támogatja a szervezet munkáját. Pártoló tag lehet magánszemély, iskola és egyéb intézmény, gazdasági társaság egyaránt. A pártoló tagok egyes csoportjainak (pl.: iskolai pártoló tagok) esetleges további jogait és kötelezettségeit, az éves tagdíj nagyságát a Választmány rögzíti. Az intézményi pártoló tagokkal külön megállapodásban is rögzíteni lehet az együttműködés módját, a kölcsönös kötelezettségvállalásokat. Intézményi pártoló tag felvételéről, együttműködési megállapodások megkötéséről a Választmány egyszerű szótöbbséggel dönt.
A szervezet tagjairól nyilvántartást vezet.
A rendes tag jogai és kötelezettségei:
A szervezet valamennyi  rendes tagja
– részt vehet a közgyűléseken, szakmapolitikai tanácskozásokon,
– választhat és választható az Egyesület szerveibe,
– jogosult igénybe venni az Egyesület szolgáltatásait,
– bekapcsolódhat a szakmai munkába, javaslatokat tehet újabb munkaformák létrehozására, kezdeményezheti állásfoglalások kialakítását,
– köteles betartani az Alapszabályban foglaltakat,
– köteles rendszeresen tagdíjat fizetni.

 A pártoló tag jogaira a rendes tag jogairól és kötelezettségeiről írottak érvényesek, az alábbi eltérésekkel:
– a pártoló tag a közgyűlésen csak tanácskozási joggal vehet részt,
– egyesületi tisztségre nem választható, és nem rendelkezik választói joggal,
– javaslatokat és indítványokat tehet, de szavazati jog nem illeti meg,
– köteles az együttműködési megállapodásban rögzítettek teljesítésére.
– A pártoló tagot, amennyiben jogi személyről van szó, alakszerű meghatalmazással ellátott megbízottja képviselheti az Egyesületben

 A tagsági viszony megszűnhet kilépéssel, törléssel és kizárással.
– Kilépéssel: a tag kilépési szándékát írásban köteles jelezni a Választmánynak; a tagsági viszony az írásbeli értesítés kézhezvételével szűnik meg.
–  Törléssel: természetes személy halála esetén, jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén történik, valamint akkor, ha a tag tagdíjfizetési kötelezettségének az esedékességtől számított 12 hónapon belül írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget.
– Kizárással: ha a tag tevékenységével vagy magatartásával az egyesület céljainak megvalósulását veszélyezteti. Kizárásra a Választmány jogosult. A Választmány kizáró határozata ellen 30 napon belül a Közgyűléshez lehet fellebbezni. A Választmány ilyen esetben köteles a Közgyűlést összehívni.

2. Közgyűlés

 Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

 A Közgyűlés kizárólagos hatáskörei:
  a. a Választmány tagjainak megválasztása,
  b. az elnök és az alelnökök megválasztása,
  c. a Választmány éves beszámolójának elfogadása
 d. az éves költségvetés meghatározása
 e. az éves pénzügyi beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása
 f. az Alapszabály jóváhagyása és esetleges módosítása,
 g. az Egyesület más társadalmi szervezetekkel való egyesülésének vagy
     feloszlásának kimondása,

 A közgyűlés foglalhat állást alapvető szakmapolitikai kérdésekben, illetve erősíti meg vagy bírálja felül a Választmány két közgyűlés között hozott állásfoglalásait.
 Az Egyesület évente legalább egy rendes Közgyűlést tart. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha a tagoknak legalább egyharmada vagy a Választmány kétharmados többsége kívánja azt, illetve ha kizáró határozat elleni fellebbezés érkezik. A Választmány tagjait egy évre választja meg a Közgyűlés.
 A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele megjelent. Határozatképtelenség esetén a Közgyűlést harminc napon belül meg kell ismételni. A megismételt Közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes az eredetileg összehívott Közgyűlés napirendi pontjait illetően, abban az esetben, ha ezekről, illetve a Közgyűlés megismétlésének lehetőségéről a tagokat már az eredeti meghívóban tájékoztatták.

 Minősített, azaz kétharmados többséggel kell dönteni az alábbi kérdésekben:
  a. más szervezetekkel való egyesülés,
  b. a szervezet feloszlatása,
  c. alapszabály-módosítás.
 Más kérdésekben a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt. A döntéseket a Közgyűlés nyílt szavazással hozza meg, a tisztségviselőket viszont titkos szavazással választja meg. Titkos szavazást kell elrendelni akkor is, ha azt a Közgyűlés tagjainak több mint fele kéri. Szavazategyenlőség estén nyílt szavazás során a levezető elnök szavazata dönt. Titkos szavazás nyomán előálló szavazategyenlőség esetén addig kell ismételni a szavazást, amíg döntés nem születik.
 A Közgyűlést a Választmány elnöke az eseményt legalább 15 nappal megelőzően levélben a napirend közlésével hívja össze.
 A Közgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, s azt az Egyesület két, e feladatra megválasztott tagja hitelesíti.
  A Közgyűlés ülései nyilvánosak.
 

3. A Választmány

 A Választmány tagjának magyar állampolgárt lehet megválasztani. A Választmány létszáma kilenc fő. Jogköre: a ME tevékenységét illető valamennyi tartalmi, személyi, pénzügyi kérdés, azokat kivéve, amelyek a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
 A Választmány legalább kéthavonként, illetve szükség szerint ennél gyakrabban ül össze. A Választmány határozatképes, ha a tagok több mint fele megjelent. Határozatképtelenség eseten az ülést tizenöt napon belül meg kell ismételni, amikor is az ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha a napirend a távolmaradók számára is ismert. A Választmány döntései minősített többséggel válnak határozattá, a döntésekről a tagságot legalább háromhavonta köteles tájékoztatni, tevékenységéért a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel.
 A Választmány üléseit a napirend közlésével az elnök hívja össze legalább egy héttel az esemény előtt. A választmányi ülés összehívását a testület bármely tagja kezdeményezheti, az elnök köteles a kezdeményezést közvetíteni. A Választmány  határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A kisebbségi véleményt rögzíteni kell.

 A Választmány feladatai:
– A közérdekű célok megvalósításához szükséges módszerek felkutatása, az eszközök biztosítása.
– Az Egyesület törvényes működésének biztosítása.

 A Választmány munkáját a Közgyűlés által megválasztott elnök és két alelnök koordinálja.
 A Választmánynak nem lehet elnöke vagy alelnöke az, aki valamely pártban, szakszervezetben, testvérszervezetben országos vezetőségi funkciót lát el. Az elnök és az alelnökök megbízása egy évre szól.  Az Egyesület, illetve a Választmány tagjai a tisztségviselők jelölésekor figyelembe veszik a Khtv. 8. és 9. §-ba foglalt összeférhetetlenségi szabályok mindegyikét.
 Az elnök feladat- és jogköre a belső koordináció, a más intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás. Az Egyesületet az elnök önállóan képviseli. Utalványozási jogkörét az egyik alelnökkel együttesen gyakorolja. Egyebekben aláírási joga önálló és korlátozásoktól mentes. Az Egyesület nevében tárgyalásokat folytathat, megállapodásokat köthet. Az elnök tevékenységéért a Közgyűlésnek felelős, de munkájáról a Választmány ülésein rendszeresen be kell számolnia. A Választmány határozatait köteles figyelembe venni és végrehajtani.
 Az alelnökök feladat- és jogköre: az elnök irányításával ellátják az Egyesület napi tevékenységéből adódó feladatokat.

 Képviseleti szabályok
 Az elnök távollétében, illetve akadályoztatása esetén, az elnök előzetes jóváhagyása, illetve megbízása nyomán az alelnökök gyakorolják az elnöki kötelezettségeket és jogokat.
 Az elnök a Választmány jóváhagyásával annak bármely tagját megbízhatja az Egyesület képviseletével valamely rendezvényen vagy tárgyaláson.

4. Műhelyek, helyi csoportok

Az Egyesület feladatainak ellátása érdekében állandó és ad hoc jellegű műhelyeket is működtethet. A Választmány szakbizottságokat is létrehozhat egyes feladatok megvalósítása céljából.
Az országos működés, a helyi szakmai közélet megerősítése, a szakmai munka segítése érdekében területi szervezetek, illetve ezek tömörülései hozhatók létre, e szervezetek élén a tagság által választott tisztségviselők állnak.

IV. Az Egyesület gazdálkodása
  Az Egyesület tagjai tagdíjat fizetnek. A tagok tagdíjának összegét a Közgyűlés határozza meg. Az éves tagdíj egy összegben vagy két részletben fizethető.
 Az Egyesület gazdasági alapját növelheti az általa szervezett rendezvények bevételével, alapítványok, örökség, hagyományozás, adományozás útján, központi költségvetéstől vagy önkormányzattól kapott és egyéb támogatás révén, valamint minden olyan - az Alapszabályban lefektetett célok megvalósítása érdekében végzett - tevékenység, amelyet jogszabály nem tilt.
 Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.
 Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folyatat.
 Amennyiben az Egyesület éves bevétele meghaladná az 5 millió forintot, felügyelő bizottságot hoz létre.
 Az Egyesület céljára rendelt vagyont a szervezet céljaira a Választmány határozatai szerint, a Közgyűlés által elfogadott költségvetésnek megfelelően lehet felhasználni.
 Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményeit nem osztja fel, azt csakis a létesítő okiratba foglalt célok megvalósítására fordítja.
 Az Egyesület pénzintézeti számlát vezet.

V. Összeférhetetleség

 Az Egyesület tisztségviselői kijelölésénél figyelembe veszi a Khtv. 8. és 9. §-ba foglalt összeférhetetlenségi szabályokat.
 A testületi szervek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója /Ptk. 685.§ b)/, élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:
– kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
– bármilyen más előnyben részesül , illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet (az Egyesület) által tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapító okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

VI. Határozatok és nyilvánosság
A Közgyűlés és a Választmány döntéseit a Választmány köteles nyilvántartani a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát, nyílt szavazás esetén személyét.
Az elnök gondoskodik a szervezet döntéseinek érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon.
A Közgyűlés és a Választmány döntéseit az Egyesület székhelyén, azaz a Kossuth Klubban elhelyezett hirdető táblán hozza nyilvánosságra.
Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, a szervezet székhelyén előre egyeztetett időpontban.
Az Egyesület működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és Internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.

VI. Határozatok és nyilvánosság
A Közgyűlés és a Választmány döntéseit a Választmány köteles nyilvántartani a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát, nyílt szavazás esetén személyét.
Az elnök gondoskodik a szervezet döntéseinek érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon.
A Közgyűlés és a Választmány döntéseit az Egyesület székhelyén, azaz a Kossuth Klubban elhelyezett hirdető táblán hozza nyilvánosságra.
Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, a szervezet székhelyén előre egyeztetett időpontban.
Az Egyesület működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és Internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.
 

VII. Vegyes rendelkezések
Az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek és Egyesületi Jogról szóló 1982. évi II. törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Egyesület felett törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorol.
Az Alapszabályt az 1996. december 3-án megtartott Közgyűlés fogadta el. Az Alapszabály módosítására az 1998. február 28-án megtartott közgyűlés felhatalmazása alapján került sor. Az újabb módosítást az 1999. november 13-án tartott közgyűlés fogadta el.

Budapest, 1999. november 13.

Arató László

     elnök


ALAPÍTÓ OKIRAT
 

Ezen alapító okirat aláírói megállapodnak abban, hogy az 1989. évi II. törvény rendelkezései alapján társadalmi szervezetet hoznak létre.

1. A társadalmi szervezet neve:  Magyartanárok Egyesülete.

2. A társadalmi szervezet székhelye: 1088 Budapest, Múzeum utca 7.

3. A társadalmi szervezet célja: a magyartanárok szakmai információcseréjének szervezettebbé tétele, fórumot kíván teremteni a szakmai érdekvédelem számára, gyűjteni és képviselni kívánja a magyartanítást érintő oktatáspolitikai-oktatásirányítási dokumentumokkal kapcsolatos véleményeket.

4. A társadalmi szervezet alapító tagjai: az okiratot aláíró húsz fő, valamint azon személyek, akik 1997. március 15-éig csatlakoznak a szervezethez.

5. A társadalmi szervezet elnöke és két elnökhelyettese a Közgyűlés által egy évre    megválasztott személyek.

A Magyartanárok Egyesülete létrehozásával és működésével kapcsolatos minden egyéb kérdésben az Egyesület Alapszabálya, valamint az egyesületi jogról szóló 1989. évi II. törvény és a Polgári Törvénykönyvnek az egyesületekre vonatkozó rendelkezései irányadóak.

Kelt Budapesten, 1996.december 3-án.