HÍRHARANG

A MAGYARTANÁROK EGYESÜLETE HÍRLEVELE

XI. évfolyam 1. szám                                                 2010. december

Kiadja: a ME Választmánya

Szerkeszti: Tamás Ferenc

A szám létrehozásában közreműködött

Arató László, Fenyő D. György,  Horváth Beáta, Szakács Emília

http://magyartanarok.fw.hu    e-mail: magyartanarok@gmail.com

 

 

 

KRÓNIKA

¤ Irodalom és bölcselet – In memoriam Németh G. Béla

2009. november 21., Kossuth Klub

A konferencia egészét Németh G. Béla, a 2008. szeptemberében elhunyt nagyszerű, iskolateremtő tudós és tanár emlékének szenteltük. Rendezvényünk első része közvetlenül is annak a mesternek az alakját és szellemét idézte, aki tanítványait nem a saját képére formálta, hanem a maguk sajátos tehetségének, szellemi karakterének kiformálásában segítette. Arról a tudósról, aki a hatvanas-hetvenes években a líra- és novellaelemzés hazai eszköztárát, nyelvét és módszertanát klasszicizáló-szintetizáló, mégis összetéveszthetetlenül eredeti és egyéni módon újította meg.   Aki Arany János, Kosztolányi Dezső és a kései József Attila helyét újrarajzolta a magyar irodalmi kánonban és a középiskolai tankönyvekben.

   „A könyörgés artikulációja a reménység jegyében”, az „igenév szerepe a nyugalomvágy egyetemesítésében az időtlenség és a személytelenség jegyében”, a „számonkérő kérdés”, az „önmegszólítás”, az „idő- és értékszembesítés” – megannyi verselemző kulcsfogalom. Olyan Németh G. Béla módszerére jellemző fogalmak, melyek az elemzett-értelmezett mű lényegét egy olyan alapgesztusban, alapmondatban, beszédfajtában ragadták meg, egy olyan nyelvi kulcselemben, amelynek az elemző mindig lélektani-mentalitástörténeti és bölcseleti jelentést, kapcsolódást is tulajdonított. Melynek mindig feltárta-bemutatta lélektani és filozófiai összefüggéseit, kontextusát is.  Elemzéseit ez az erős fókuszáltság s ugyanakkor rendkívüli rétegzettség, valamint a fogalmi következetesség, konceptualizáltság emelte ki a hatvanas-hetvenes évek műelemzés-dömpingjéből. S ez a mentalitástörténeti és bölcseleti orientáció és érzékenység tette lehetővé, hogy a Németh G. Béla emlékének szentelt konferenciát egyúttal irodalom és bölcselet sokféle lehetséges kapcsolatának vizsgálatával kössük össze. Pontosabban és szerényebben: e sokféle lehetséges kapcsolat, kölcsönhatás néhány példájával. E kapcsolatok keresésében társszervezőnk, az MTA – ELTE Nyelvfilozófiai Kutatócsoportja is részt vett.

   Szegedy-Maszák Mihály Hagyomány és hagyománytörés Németh G. Béla irodalomtörténeti munkásságában című előadásában a tudós személyes ihletettségű szociografikus és lélektani portréját is megrajzolta. Veres András Poétika, nyelvészet és bölcselet Németh G. Béla műelemző munkásságában című előadása mestere elemzési módszerének sajátosságait és ezeknek a hazai és nemzetközi kortárs metodikákhoz való viszonyát mutatta be. Kocziszky Éva A torzó és a rom. A végesség esztétikája Rilkénél és Heideggernél című, képekkel is illusztrált előadása az Archaikus Apolló-torzó című vers újraértelmezésére és magyar fordításainak kritikájára összpontosított. Réz Anna Miért felelős Oidipusz király? című előadása a bűntelen bűnösség problematikájának analitikus morálfilozófiai megközelítésére vállalkozott. Mester Béla Kazinczy Ferenc és Rozgonyi József a magyar Kant-vitában című előadása azt mutatta be, hogy a magyar irodalmi kánon hogyan befolyásolta a magyar filozófiai kánon alakulását, s hogy a nyelvi szempont hogyan írta fölül a szakszerűség szempontját. Ullmann Tamás Babits és Schopenhauer című előadása először kivételes világossággal ismertette Schopenhauer főművének ismeretelméleti, ontológiai, etikai és esztétikai gondolatmenetét, majd bemutatta, hogy ebből mi s hogyan befolyásolta Babits két jelentős korai versét. Tőzsér János Van-e olyan? – József Attila bölcseleti verseiről című előadása az analitikus filozófia szigorával igyekezett cáfolni, hogy az Eszmélet című költeménynek vagy ciklusnak bármiféle bölcseletileg koherens álláspontja lenne. Vajda Mihály Miért közeledik korunkban a filozófia az irodalomhoz? című előadása művészet és bölcselet eltérő törekvéséből, eltérő igazságigényéből indult ki, s oda konkludált, hogy a filozófia egyik értelmezésében – a rendszerelvűséget és a koherens világmagyarázat igényét feladva – igen közel jutott az irodalom értelemadási-értelemkeresési igényéhez.

 

¤ „A megfigyelt nézés” 10. – Testképek

2010. február 13., Magyar Nemzeti Filmarchívum Örökmozgó Filmmúzeuma

A konferenciát Szalóki Ági előadóművész nyitotta meg. Nemcsak dalokban, hanem mikroelemzésekkel is megmutatta, hogy a népdalok és a városi folklór dalaiban, azok toposzaiban hogyan jelenik meg a test, az erotika, a szerelem.

   Bacsó Béla Test és Kép, az in-karnáció kérdése a művészetben címmel Belting Hiteles kép című munkájából indult ki. „A kép evidenciája egyszerre csökkent és fokozódott: csökkent, mivel a kép csak a látható testet tudta ábrázolni, és fokozódott, mivel azon túli, láthatatlan referenciája is volt. Amit láthatóvá tett, az nem állt ellentmondásban azzal, amit nem tett láthatóvá.” – írja Belting. Bacsó Béla e gondolatból kiindulva azt vizsgálta, hogy a technikai kép korában hogyan alakulnak át, pontosabban számolódnak fel a nem látható, metafizikai világ ábrázolásának lehetőségei. Forgách András Öntestképek – Fassbinder, Kitano, Pasolini című összehasonlító elemzésében elsősorban Pasolini Boccaccio-filmjének a rendező alakította Giotto-figuráját véve példának azt a gesztust mutatta be és értelmezte, amikor a rendező maga is megjelenik a filmvásznon, vagyis a szerzői megnyilvánulást, a testi jelenlétet, a rendezők színészi játékát. Stark András a traumák testi, illetve szexuális jeleit, kiélését, feldolgozásának mechanizmusát pszichoanalitikus megközelítéssel vizsgálta „Ölnek, ha nem ölelnek” című előadásában, bemutatva a szexuális kommunikációban fellépő nyelvzavart, inceszt feszültséget, az erotikus párkapcsolati intimitás sérülékenységét. Az elemzéshez Atom Egoyan Exotica című filmje adta a kiindulópontot és demonstrációs anyagot. Spannraft Marcellina Testbeszéd: Hitelesség vagy hiteltelenség? című előadásában arra figyelmeztetett, hogy mindennapjainkban nem elég határozottan különítjük el a szándékkal küldött jeleket (pl. Ilyen nagy halat vettem!!) az ösztönös metakommunikációs jelektől. Az előadás az ösztönös reakciók fontosságát vizsgálta a közvetett kommunikáció korában. A délutáni program Rényi András El Kazovszkij kegyetlen testszínháza című előadásával kezdődött. Rényi műfaji kérdéssel indított, majd a performance és a testszínház közti különbségen keresztül Kazovszkij „jeleneteinek” motivikus-szimbolikus rendszerét vizsgálta. Az elemzés súlyos társadalomkritikai probléma felé haladt: annak a tragikus jelenségnek a kimondásához, hogy testünk túlszocializált, túlöltöztetett, és így a burkoló jelektől megfosztva kiszolgáltatottá, védtelenné válik. Varga Zoltán „Vér és vágy” – erotika és veszély összefonódása a vámpírfilmben című előadásában a legjellegzetesebb horrorszínészek vámpírtípusait, az általuk megjelenített vágy-szörny archetipikus élményét és az  ábrázolásmód változását elemezte. Varró Attila Szerzőiség a modern szexfilmben: a voyeur mint az önreflexió metaforája Meyer, Metzger és Mitchell életművében című előadása a pornófilm hatásmechanizmusa mellett a filmtípus intertextuális és kulturális hálóját is vizsgálta. Az előadások nemcsak tematikai felépítésükben és másságukban, hanem nyelvi gazdagságukban is segítették a téma kényességének feloldását.

 

¤ A test filmi ábrázolásának szerepe a mozgóképoktatásban

2010. február 27., ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola

A Testképek című konferenciához kapcsolódó szakmai napon A női test kiszolgáltatottsága címmel Fenyő D. György Cristian Mungiu 4 hónap 3 hét 2 nap (román, 2007) című alkotását dolgozta fel. A film egy titkos abortusz története a Ceausescu-féle Romániában. Többféle lehetséges olvasata közül az elemzés során elsősorban arra figyeltünk, ami a női testről és a női test kiszolgáltatottságáról szól. A foglalkozás a teljes film átfogó elemzésére, illetve kiválasztott részletek vizsgálati lehetőségeire is példát nyújtott. A testábrázolás mellett a testi kiszolgáltatottság és a kommunikációs széthullás, elfordulás, magány összefüggéseit is feltárta az elemző munka.  Varró Attila Ábrázolás és orgazmus címmel az erotikus filmek feldolgozásához adott példákat. A foglalkozás kiinduló gondolata az volt, hogy a film valamennyi művészeti ág közül a legvalószerűbb reprezentációra képes, de mi a helyzet akkor, ha a valóság olyan jelenségével találkozik, amely konkrét, létező, mégis lefilmezhetetlen. Nevezetes erotikus filmjelenetek formaelemzésén keresztül a női orgazmus példáján vizsgálták a résztvevők az ábrázolás specifikusan filmi lehetőségeit. Hiperbolikus testek címmel Arató László vezetett műhelymunkát. A szemináriumon megoldandó feladatok alapját a nem valószerű testek problematikája és szimbolikája adta, vagyis e testek nyelvi és mozgóképi megjelenítése Parti Nagy Lajos novelláiban és Pálfi György ezek alapján készült Taxidermia című filmjében. Horváth Beáta és Spannraft Marcellina Igaz vagy hamis? Érzelemkifejezés az emberi arcokon címmel vezetett elemző munkát. Spannraft Marcellina Darwin hipotéziseit és Paul Ekman vizsgálatát helyezte vetette össze, s azt mutatta be, hogy az alapérzelmek és azok alapvető testi jelei kódoltak bennünk. Ezután a csoport Horváth Beáta vezetésével a testbeszéd szerepét vizsgálta a krimiben. Varga Zoltán az ifjúság körében  kultuszt teremtő tinihorrorral, az Alkonyattal foglalkozott Tinirománc és vámpírszerelem címmel. Az előadó kitért Stephanie Meyer Alkonyat-sorozata kapcsán a filmes adaptáció kérdéseire, majd a fő témák (szerelem, iskola) ábrázolásának összefüggéseit fejtette fel. Horváth Beáta Beállítás, montázs, test címmel krimi- és koncertrészletek bemutatásával azt vizsgálta, hogy az egyes korosztályok tanításában hogyan kapcsolható össze a filmnyelvi, valamint a médiaelméleti fogalmak elmélyítése és a test reprezentációjának problémája. A krimirészletek azt mutatták be, hogy a kamaszkommunikáció miképp kap egyre nagyobb teret a felnőtt szereplők szerep- és státuszjátékában, valamint hogy ezek milyen metakommunikációs jeleken ismerhetők fel. A másik nagy téma a test átjárhatóságának képi ábrázolása volt.

 

¤ Beviszlek az órára, jó? A kortárs magyar kispróza változatai

2010. április 17., Kossuth Klub

 

Hagyományaink szerint az Egyesület tavaszi konferenciáját április 11-éhez, a költészet napjához igazítjuk, és ilyenkor a kortárs magyar irodalom valamely kérdésköre kerül szóba. Idei témaválasztásunkkal jelezni kívántuk, hogy egyfelől a magyar irodalomban nagy hangsúllyal van jelen a novella, másfelől a novella átalakulásának is szemtanúi lehetünk – ezért nem a novellát, hanem a kisprózát neveztük meg a konferencia témájául. A kortárs epika bemutatása, népszerűsítése nagyobb terjedelmű művekkel számos nehézségbe ütközik –könnyebben megoldható kisprózai alkotást olvastatni és elemezni az órán.

   A konferencia első előadója, Margócsy István A nagyregény árnyékában címmel arról adott nagyívű áttekintést, milyen változati alakultak ki a kisprózának a kortárs irodalomban. Bengi László Irodalomtörténeti kánon és kanonizált irodalomtörténet című előadásában a mai magyar kispróza vizsgálatához és tanításához adott kitűnő szempontokat, és bemutatott néhány konkrét műelemzést a kilencvenes években keletkezett alkotás kapcsán (előadásának vázlata honlapunkon olvasható). Dérczy Péter Kortárs változatok kisprózai formákra című előadásában a novella háttérbe szorulása  folyamatának bemutatása után leszögezte: „pillanatnyilag szakmai és közönségsikert egyszerre, úgy tűnik föl, regénnyel lehet elérni; fiatal, kezdő írók is rögtön regénnyel nyitják pályájukat”, s bár néhány jelentékeny szerző mostanában is ír rövidprózát, ezek inkább elszigetelt próbálkozásoknak hatnak, novellairodalom nincsen a kortárs prózában. Rávilágított arra, hogy a lapstruktúra átalakulása, illetve a nyomtatott lapok visszaszorulása, valamint a könyvkiadói igények milyen nagy mértékben alakítják az irodalmi folyamatokat. (Dérczy előadásának rövidített változata elolvasható: Élet és Irodalom 2010. június 18.) Vári György A magyar kispróza 20 éve című előadásának középpontjában Spiró György, Garaczi László és Cserna-Szabó András egy-egy művének elemzése állt, ezekkel mutatta be a kortárs kisepika változatait és tanítási lehetőségeit. A konferencia második harmadában kerekasztal-beszélgetést rendeztünk jeles kortárs szerzők részvételével. Vendégünk volt Grecsó Krisztián, Háy János, Parti Nagy Lajos és Schein Gábor. A beszélgetést Károlyi Csaba kritikus vezette. Az írók felidézték saját magyarórai emlékeiket, beszéltek arról, hogyan lehetne elevenebbé tenni az irodalom és az irodalomoktatás kapcsolatát, s elmondták, milyen saját vagy mások által írt kortárs művet ajánlanának iskolai feldolgozásra. A tanítás módszereinek kérdései, továbbá konkrét novellaelemzések adták a témát a délutáni szemináriumokon. Kucserka Zsófia Tóth Krisztina egy novellájának középiskolai feldolgozásához adott ötleteket, Szakács Emília Vörös István novelláinak szövegrétegeivel foglalkozott, Tamás Ferenc pedig különböző nézőpontokat és beszédmódokat vizsgált Tóth Krisztina Sötét, séta és Zoltán Gábor Szorgalom című alkotásában.

 

Grecsó Krisztián, Háy János, Schein Gábor, Parti Nagy Lajos

¤ Újrafelfedezés és közvetítés

A 2009-2010-es tanévben tíz lelkes hallgatóval tartottuk meg a Kossuth Klubban 120 órás magyartanári továbbképzésünket. Karsai György az Odüsszeiáról, Nádasdy Ádám a Dante-fordításokról, Margócsy István az empirikus én és a lírai én viszonyáról, Bárány Tibor a krimi műfajáról, Szilágyi Ákos az irodalmi kánonról, Jákfalvi Magdolna Racine-ról, Márkus Zoltán Shakespeare vígjátékairól, Kappanyos András Aranyról, Kelevéz Ágnes Babitsról, Tverdota György József Attila bűn-verseiről, Molnár Cecília a nyelvek különbözőségéről, Pusztai Ferenc a mai magyart nyelvváltozatokról, Bezeczky Gábor Krúdyról, Vári György mai kisprózai alkotásokról tartott előadást. A szemináriumokon foglalkoztunk többek között Cserna-Szabó András, Kemény István, Lator László, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Nádas Péter, Nemes Nagy Ágnes, Parti Nagy Lajos, Rakovszky Zsuzsa, Rejtő Jenő, Spiró György, Weöres Sándor és Zoltán Gábor műveivel. A továbbképzés házigazdája Tamás Ferenc volt.

 

¤ Nyelvtudomány a nyelvtanórán

Nyelvészeti klubunkat a Nyelvtudományi Intézet támogatásával és munkatársai közreműködésével tartottuk a Kossuth Klubban. Molnár Cecília a képességfejlesztő nyelvtantanításról, Egedi Barbara az ókori Egyiptom nyelvéről és írásairól, Oszkó Beatrix a finnugor kutatás újabb eredményeiről beszélt, Pintér Tibor Kétnyelvűség, kettősnyelvűség határokon innen és túl címmel tartott előadást. Szalai Andrea Nemi szerepek, nyelvi udvariasság és nyelvi tabuk roma közösségekben címmel vezetett foglalkozást, Mészáros Éva pedig az afázia-kutatásokról beszélt. A nyelvészeti klubot Schiller Mariann vezette.

 

¤ Pécsi magyartanári klub

Másfél éve létezünk, és ritkán ugyan, de igyekszünk alkalmakat teremteni arra, hogy közösen gondolkozhassunk, együtt lehessünk. A Művészetek és Irodalom Háza nem csupán helyet, de termékeny együttműködést is kínált számunkra a rendhagyó irodalomórák sorozatával, amelynek programjaihoz közösen ötletelhettünk, részt vehettünk az előkészítés, tervezés munkájában. Tavasszal Schein Gábor irodalmár, író, költő, Balázs Imre József, a kolozsvári Korunk főszerkesztője és Faragó Kornélia irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, szerkesztő tartott előadást a középiskolásoknak és tanáraiknak, most novemberben pedig egy fiatal pécsi alkotó, Kiss Tibor Noé beszélgetett a diákokkal és tanárkollégákkal. A december programban a szintén pécsi Horváth Viktor Török tükör című regénye kapcsán gyűlhetünk össze.

   Tanárprogramjaink közül hármat szeretnék kiemelni. Áprilisban Uzsalyné dr. Pécsi Rita pedagógus, pedagógiai szakíró, művészetpedagógiával foglalkozó kutató volt a vendégünk, aki arról beszélt, milyen szerepe van a művészeti tárgyaknak, az irodalomnak a hálózatos gondolkodásra nevelésben. Októberben a pécsi Bauhaus kiállítás kapcsán szervezett buszos túrán vettünk részt, hogy városunk Bauhaus-építészetével, emlékeivel ismerkedjünk. A pécsi magyartanári csoport számára szakmai továbbképzési lehetőséget is kínált a „TANÍ-TANI” – Tudomány és közoktatás párbeszéde az Árkádia virtuális terében (www.arkadia.pte.hu) címmel 2010. november 26-án rendezett, Pethőné Nagy Csilla vezetésével szervezett konferencia, ahol a tudomány és a közoktatás résztvevői, kutatók és tanárok találkozhattak a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnáziumában, s jelen volt Egyesületünk elnöke, Arató László is, aki előadásában az irodalomtanítás jövőjéről, lehetőségeiről és dilemmáiról beszélt.

   Szeretnénk, ha a jövőben a magyartanárok szélesebb köreit tudnánk megszólítani, ha a köztünk kialakuló párbeszéd intenzívebb lehetne, de már annak is örülünk, hogy szűk körben ugyan, ám mégis működik ez a csoport.

Szakács Emília

 

¤ Hogyan kezdjünk hozzá?

Nyári módszertani tábor, Nagyvárad, 2010. június 28. – július 2.

 

A csodálatos szecessziós épületek, a varázsos hangulatú Körös-part, az Ady-múzeum, a vár, a székesegyház, a Kanonok-sor – idei táborunk meghatározó élményforrása a város volt. De persze tanultunk is: Ady Endre verseit olvastuk és értelmeztük, elemeztük Szilágyi István Kő hull apadó kútba című regényét, meghallgattuk Mikó Edit előadását a századelő megújuló szellemi életéről, foglalkoztunk médiaműfajokkal, s megnéztük és megbeszéltük Lakatos Róbert Csendország című filmjét Horváth Beáta vezetésével. Táborunk kiemelkedő eseménye volt, hogy velünk töltött egy estét Szilágyi István, akivel termékeny és tanulságos beszélgetést folytattunk a regényeiről. A tábor vezetője Földesné Hartmann Ibolya volt, a szemináriumi foglalkozásokat Arató László, Fenyő D. György és Tamás Ferenc vezette.

http://www.arpad-mmk.hu/album_nagyvarad_2010.html

http://www.youtube.com/watch?v=-JVlAbxZTmc&feature=related

 

HÍREK

 

¤ A Tanuljunk Örkényül! című pályázat eredménye

Az Országos Széchényi Könyvtár 2009. áprilisában indította el Örkény István-honlapját (www.orkenyistvan.hu), amely nagyon sok szöveget, képet, hanganyagot, dokumentumot tett közzé. Az OSzK-val közösen indított pályázattal a tanárokat kívántuk megszólítani, és ezzel hozzájárulni ahhoz, hogy az iskolákban is élő maradjon Örkény életműve.

   Három kategóriában hirdettünk pályázatot: egyrészt vártunk olyan elemzéseket, továbbá ezekhez készített tanítási segédleteket (feladatokat, óravázlatokat), amelyek az oktatásban felhasználhatóak. Másrészt olyan foglalkozásterveket, dramatikus feladatokat kértünk, amelyek Örkény István műveinek drámapedagógiai eszközökkel történő tanításához adnak segítséget. Harmadrészt – támaszkodva az Örkény-honlapra – számítógépes anyagok készítésére biztattuk a magyartanár kollégákat. A pályaművek átlagos színvonalával a zsűri elégedett volt, bár több munkára számított (mindössze tizenegy pályamunka érkezett). Az eredményhirdetésre 2009. december 8-án került sor. A nyertesek: 1. Terjéki Ildikó (Budapest), 2. Németh Mária (Zalaegerszeg), 3. Karsza Andrea (Budapest).

 

¤ Folytatódik a tavaly indított Pályakezdő magyartanárok klubja a Kossuth Klubban. Probléma-megbeszéléseket, közös műelemzéseket tartunk, technikákat és eljárásokat beszélünk meg. A klub tagjai részben maguk alakítják a programot; igyekszünk alkalmazkodni ahhoz, hogy milyen problémákkal érkeznek a klubtagok. Örömmel vesszük, ha új tagok bekapcsolódnak! A foglalkozásokat Fenyő D. György  vezeti.

Időpontok (mindig csütörtökön 16-17.30 között):

2011. január 6., február 3. , március 3., április 7. , május 5., június 2.

 

¤ Egyesületünk együttműködési megállapodást kötött az egyszervolt.hu honlappal, és körvonalazódik az együttműködés a Taní-Tani című lappal. Termékeny kapcsolat bontakozik ki a Magyar Olvasástársasággal is.

 

¤ Júniusban megjelent az Egyesület Könyvtár és katedra című sorozatának harmadik kötete Hiánypótlás – a kortárs magyar irodalom tanítása címmel az Aula.info Kft. kiadásában, Fenyő D. György szerkesztésében. Az Egyesület és a Krónika Nova Kiadó közösen kiírt pályázatára érkezett pályaművek legjobbjainak gyűjteménye a testes kötet, amely valódi segítséget kínál a mai irodalom tanításához. A könyvben tizenöt gyakorló tanártól találhatók tanulmányok, javaslatok, óravázlatok. A tárgyalt szerzők: Baka István, Darvasi László, Egressy Zoltán, Esterházy Péter, Kovács András Ferenc, Nádas Péter, Orbán Ottó, Parti Nagy Lajos, Petri György, Rakovszky Zsuzsa, Spiró György, Sütő András, Tandori Dezső, Tóth Erzsébet, Vámos Miklós, Varró Dániel, Weöres Sándor. A könyv a Két Egér könyvesboltban (1093 Budapest, Lónyay u. 42/a) kapható.

 

http://keteger.hu/node/6

http://prae.hu/prae/articles.php?aid=2748

 

Magyartanárok Egyesülete

1088 Budapest, Múzeum u. 7.

http://magyartanarok.fw.hu          magyartanarok@gmail.com

 

¤ Magyar Irodalomtörténeti Társaság idei Toldy Ferenc díját Fenyő D. György, Egyesületünk egyik alelnöke nyerte el. A díjátadó ünnepségre 2010. május 14-én került sor az MTA Irodalomtudományi Intézete Illyés Gyula Archívumában. Sipos Lajos laudációja után az ünnepelt kerekasztal-beszélgetéssel lepte meg köszöntőit, melynek résztvevői (Hosszú Gyula, Jelenits István, Tamás Ferenc, Tverdota György) saját mestereikről és a tanítás művészetéről vallottak.

http://picasaweb.google.hu/karasz.lajos/FenyoGyuri_Dijatadas#slideshow/5471251871454694850

 

¤ 2010. novemberétől a Magyartanárok Egyesülete a facebookon is elérhető.

 

DOKUMENTUM

 

A Vasárnapi Hírek című lapból (2010. szeptember 5.)

 

Nemzeti kánonra várva

Vajon tényleg kiszorítja Harry Potter a János vitézt, amiért jelentős változásokra van szükség a Nemzeti Alaptantervben? A püspökladányi tanévnyitón elhangzottak alapján Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára szerint a probléma létezik. Hogy mi is lássuk a nemzeti műveltség eme „felborulását”, szakértőkhöz fordultunk.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke eleve hamisnak tartja a szembeállítást, hiszen „szó sincs arról, hogy kiszorulna a János vitéz a tananyagból vagy a nemzeti műveltségből. Az államtitkár nyitott kapukat dönget, mert Petőfi művét ma is szívesen tanítják és tanulják, s nem csak azért, mert nemzeti kultúrát közvetít, hanem mert szellemes, izgalmas olvasmány is.   Mi több, a János vitéznek a Harry Potterrel még közös nevezője is van: az átlépés a hétköznapok világából a fantasztikumba.” A példa azért sem szerencsés, mert a Harry Potter-láz alábbhagyott, most már inkább Stephenie Meyert olvasnak a diákok. A gond egyáltalán nem az, hogy az iskolai tananyagban nagyobb teret nyert a külföldi populáris irodalom, hanem hogy a gyerekek nem olvasnak eleget. Egy népszerű mű, mint a Harry Potter beemelése a tantervbe viszont abban segíthet, hogy a gyerekek megszeressék az olvasást, és megtanulják, mit lehet kezdeni egy vastagabb könyvvel, akár egy Jókai- vagy Mikszáth-nagyregénnyel is.

    Arató éppen ezért most is tanítja a Harry Pottert az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában. Mivel még nem lehet tudni, milyen konkrétumokat tartalmaz majd az új Nemzeti Alaptanterv (NAT), Hoffmann Rózsa kijelentését inkább metaforaként lehet értelmezni, hogy a szociálliberális oktatáspolitika szabályozatlanságával és rendetlenségével szemben most a szabályozottság és a rend korszaka következik. „Bár Hoffmann-nak abban igaza van, hogy a NAT hangsúlya a kompetenciafejlesztés irányába tolódott az ismeretközvetítés rovására, a gyakorlatban azonban nem történt radikális változás, ezért nincs is szükség ellenkező irányú változtatásra” – mondja a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Ugyanakkor Arató szerint is jogos talán az az igény, hogy a NAT műlistával egészüljön ki. Szerinte rugalmas kötelezőolvasmány-listára lenne szükség, amely kellően szellős, a hagyományos kötelező olvasmányok mellett teret enged a diákok és a tanár megegyezésén, megbeszélésén alapuló olvasmányoknak. Másrészt olyanra, amely kötelezően választható elemeket tartalmaz. Harmadrészt olyanra, amely bizonyos szerzőket és műveket nem adott évfolyamokra, hanem hosszabb tanítási szakaszokra ír elő. Az ilyen műlista adhatná a nemzeti (iskolai) kánont, a műveltség közös halmazát, ugyanakkor nem írná elő a kerettantervek, a tanítási programok fejlesztési logikáját, uniformizált tananyag-elrendezési elvét. Amúgy is nagy a tehetetlenségi nyomaték az iskolákban, emiatt a 7. osztálytól lényegében kizárólag a kronológia határozza meg az olvasmányanyagot. Legyen a gyerekeknek is joguk javasolni olvasmányokat, amelyekkel a tanár az órái egy részén foglalkozna! Például hogy közösen megnézzék, miért hatnak egyes népszerű olvasmányok, vagy milyen klasszikusokat lehet ezek segítségével újraolvasni. A jelenleg oly népszerű vámpírregények például a nagy szentimentális és romantikus regényekre jellemző, ma már régiesnek tűnő érzelmi problémákat – például a beteljesülhetetlen szerelmet – teszik megtárgyalhatóvá, ráadásul megszólaltatnak egy sor, a kamaszok számára fontos dolgot, mint amilyen a szexualitástól való félelem és a szexuális vágyakozás izgalma közötti feszültség. Meyer könyveit a Kossuth-díjas Rakovszky Zsuzsa fordította, ezért is érdemes lehet figyelni rájuk.”

http://www.vasarnapihirek.hu/izles/nemzeti_kanonra_varva