Ex libris

Bárány Tibor                                                       Élet és Irodalom, 49. évfolyam 19. szám

 

Fenyő D. György (szerk.): Az örökhétfőtől a napsütötte sávig

 

Messzire vezető, nehéz kérdés, hogyan dönthetjük el, mennyire kanonizált egy életmű - ám ha az iskolai irodalmi kánonról beszélünk, nem kell hasonló nehézségekkel szembesülnünk. Persze hiába szerepelnek egy életmű kiválogatott szövegei a "megtanítandó" művek listáján, egyáltalán nem mindegy, mi történik velük a magyarórán. Ebből a felismerésből született a Magyartanárok Egyesülete által szervezett konferenciasorozat, és a konferencián elhangzott előadások szövegét közreadó könyvsorozat, a Könyvtár és katedra.

 

A sorozat második kötete Petri György életművét állítja a középpontba. Az örökhétfőtől a napsütötte sávig, némiképp eltérve a 2001-es Móricz-kötet felépítésétől, a tanulmányokat két nagy fejezetbe rendezi: elsőként irodalmárok és magyartanárok (és persze irodalmár-magyartanárok) Petri-írásai olvashatók, majd magyartanárok tanulmányai következnek. A magyartanárok írásai azonos kérdésekre keresik a választ: milyen elemzési módszerekkel érdemes megközelíteni a Petri-verseket a magyarórán, és milyen tanítási stratégiát érdemes követni, hogy a diákok számára valóban megközelíthetővé váljanak az elemzésre kiszemelt versek.

 

Az irodalmárokat foglalkoztató problémák többségének (mit jelent a József Attila-i költészetmodell Petri által deklarált folytathatatlansága?, hogyan ragadható meg szövegszerűen a lírai személyesség és személyiség problémává tétele?, melyek az irónia működésének szövegbeli jegyei? stb.) tétje lesz a középiskolai magyartanítás napi gyakorlatában. Ha az órán megszülető értelmezések nincsenek kellőképp alátámasztva szövegbeli bizonyítékokkal, a magyartanár nem éri el pedagógiai céljait: a magyartanár szükségképp "kétkezi irodalomértelmező" - e szoros olvasáson alapuló kétkezi irodalomértelmezés hasznát ékesen példázzák Fenyő D. György, Tamás Ferenc, Arató László vagy Stribik Ferenc tanulmányai. A legkevésbé sincs igaza Fenyő D. Györgynek, amikor kitűnő, aprólékos verselemzéseit "korszerűtlennek" nevezi. Bármi legyen is a helyzet az irodalmi aranykorral, azt hiszem, a legjobb, amit tehetünk, ha magyartanárként olvasunk.

(Krónika Nova Kiadó, Budapest, 2004. 248 oldal, 1700 Ft)

 

http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=KRITIKA0519&article=2005-0515-2148-06LSOO